Nyarak nagy slágere a lecsó. És mivel a magyar egy elég leleményes nép, tenger variációt talál ki változatossá tételére. Erre Citromhabnál bukkantam. Picit átalakítottam a magam szájíze szerint, patiszonból, megbolondítva egy kis kaporral, tejföllel, na és persze édes-savanyú ízvilággal. Ehető magában vagy egy szép szelet kenyérrel, de ugyanúgy jó köretként is, pl. fasírozottak mellé. Süthető a tetejére akár pár karika kolbász, no meg mini szalonnataréj is.
Hozzávalók:
1 közepes patiszon
5 közepes paradicsom
1 paradicsom paprika
1 tv paprika
1 hagyma
1 csomó kapor
só, cukor
1 kis doboz tejföl
A hagymát apróra vágom és megpárolom. A patiszont meghámozom, majd - a belét kikaparva - csíkokra vágom. Így teszek a paprikákkal is, a paradicsomot pedig negyedelem. Beleteszem a kész hagymába, sózom. A kaprot apróra vágva hozzászórom. Ilyenkor nyugodta hozzá lehet adni a kapor szárát is. Jó félig puhára főzöm a lecsót, majd a fedőt levéve jó sűrűre összerottyantom - kaporszárakat kiveszem. Vigyázni kell, le ne égjen! Mikor majdnem kész, megcukrozom, hogy azzal is kissé átkaramellizálódjon. Ehhez az ételhez bővel használok olajat, hogy legyen tartalma, selymessége. Ha beköszön a lecsópaprika szezon, tv paprika helyett inkább azt használjuk.
Tálalásnál meglocsolom tejföllel és megszórom kaporral.