Triplán sajtos mini croissant

Végülis duplán-triplán sajtos, mert háromféle sajtot használok három helyen. A tészta közé azért szórok parmezánt, mert jó intenzív az íze, a karaván meg  nemcsak füstölt, hanem egyben is marad sütésnél és nem folyik annyira szét, a trappista pedig jól pirul. Vajjal csak azért kenem meg, mert azért a bolti legtöbbször szárazabb, mint házilag készített rokona, ám ha valaki jófélét szerez be el is hagyhatja.

Hozzávalók:

50 dkg leveles tészta

5-6 dkg vaj

5 dkg reszelt parmezán

5 dkg darabolt karaván

5 dkg reszelt trappista

A vajat felolvasztom. A kiengedett tésztát vékonyra nyújtom. Egy kenőecset segítségével megkenem vajjal (kb. felével). Megszórom parmezánnal. Összehajtom a tésztát és újra kinyújtom. Nagyjából 8x10 centis háromszögeket vágok, amiket szépen kihuzigatok. Formára darabolt karavánt  teszek a szélesebb végéhez. Lazán feltekerem, majd patkóvá hajtom, és a két végét összenyomom, hogy formára maradjon. Végül lekenem őket a megmaradt vajjal és  megszórom trappistával. Közepesre előmelegített sütőbe teszem, és  arany színűre sütöm őket. Túl sötétre nem érdemes hagyni, mert megkeseredhet a sajt. 

Sonkás rétes

Hozzávalók (2 rúdhoz):

50 dkg levelestészta

20 dkg sonka

20 dkg sajt (fele lehet füstölt is)

fél zöld csípős paprika

1 tojás

2 evőkanál tejföl

2 evőkanál szezámmag

só, bors

A sonkát, sajtot, paprikát felkockázom, és aprítóba teszem (persze darálni is lehet), majd ha kész sózom, borsozom. Beledobom a tojás sárgáját, a tejfölt, és összekeverem. A tésztát nagyjából 30x45 centi nagyságú négyzetre nyújtom. Kettévágom, megtöltöm középen a sonkakeverékkel, ráhajtom a tészta egyik felét A tojásfehérjéhez adok egy kanál vizet. A tészta belső oldalát megkenem vele, egyenesre vágom, majd a tetejére hajtom. A két végén jól összenyomkodom a rétest. Lekenem fehérjével, és megszórom szezámmaggal. Ezt megismétlem a másik rúddal is. 180 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt készre sütöm.

Utólag hozzáfűzném, úgy mehetünk biztosra, hogy a tészta ne csússzon szét sütésnél, ha pár helyen fogpiszkálót szúrunk az illesztésekbe.

Croissant narancsmarcipánnal töltve

Amikor a múltkor croissant-t készítettem, ebből is lett pár darab. Mire elfogyott az utolsó is, rájöttem, teljesen a Kossuth kiflire emlékeztet az íze. A tészta receptjét nem írom le újra,itt megtaláljátok.

Hozzávalók (6 darabhoz):

8-10 dkg marcipán

2 evőkanál narancslekvár

4 kanál cukor

3 kanál porcukor

kb. negyed-fél citrom leve

A marcipánt kisebb darabokra vágom és elkeverem a lekvárral. A tészta vastagabb felére halmozok belőle, de arra gondolni kell, hogy meg fog dagadni, ezért kinyomja majd a töltelék egy részét. Ezért nem érdemes túl nagy mennyiséget adagolni, és szorosan feltekerni. Ugyanúgy járok el, mint a síma croissant-nál, vagyis megkenem vízzel, és még 30 percre hűvös helyre (lehet hűtő is) teszem. 180 fokra melegítem elő a sütőt. Mielőtt betenném, tejjel bőven átkenem, és olyan 25 perc alatt készre sütöm. Míg sül, elkészítem a szirupot: négy kanál cukrot három kanál vízzel sziruppá főzök. Mikor kiveszem a kifliket, rácsra teszem és még forrón átkenem vele. Gyönyörűen csillog majd! Ha kihűltek sűrű mázat keverek a porcukorból és citromléből. Egy kanálról folyatva áthúzom vele a kifliket. 

Croissant - Plunder tészta

A croissant-ról talán nem írnék vég nélküli bevezetőt. Számomra a péksütemények alfája és omegája. Ha jó. Én is régóta keresem A receptet, az igazit. Már közeledek hozzá, de még mindig nem az, amire vágyom. Viszont mostanában olvastam egy érdekességet, ami még számomra is új volt. Mégpedig az eredetét illetően, amiről eddig az élt a köztudatban, hogy francia lenne. Viszont az is lehet, hogy osztrák ősiséggel bír. Ugyanis amikor annak idején a törökök kivonultak Bécs alól, egy pék a győzelem tiszteletére  félhold alakú péksüteménnyel lepte meg fogyasztóit. Ez volt a mai kifli (Kipferl) eredete. Innen indult útjára (és továbbfejlesztésre) francia felmenőihez. Így vagy úgy, de egy örök klasszikus született.

Hozzávalók (14 darabhoz):

50 dkg liszt

4,2 dkg élesztő

2 dl langyos tej

3 dkg cukor

2 tojás

35 dkg vaj

fél citrom reszelt héja

1 kávéskanál só

1. A vaj kivételével (abból csak 5 dekát használok fel ide) az összes hozzávalót egy tálba teszem, és a dagasztókar segítségével olyan 6-7 perc alatt egy selymes állagú tésztát készítek. Lisztezett felületre szedem, és kézzel kissé átgyurmászom. Gömbölyítem, tálba teszem, lefedem konyharuhával és meleg helyen 30 percet kelesztem.

2. Kihúzok egy folpackot, és a 30 deka vajat egy képzeletbeli 20x20-as négyszetbe vagdosom. Begöngyölöm, és kézzel összenyomkodom, majd a nyújtófával 1 centisre nyújtom (a forma marad). Felhasználásig hűtőbe teszem.

3. A tésztát dupla akkorára nyújtom, mit a vaj. A közepébe teszem, és mint a borítékot, ráhajtogatom a négy oldaláról. Ahol a tészták összeérnek, végig összecsippengetem (ezt meg tudjátok nézni a kisfilmen), lisztezem, megfordítom, és olyan 40 centi hosszú tésztát nyújtok. Balról kétharmadig behajtom, majd rá a jobbat, hogy fedje. Újra folpack, és be a hűtőbe 30 percre.

4. Kiszedve abba az irányba nyújtok megint egy hosszút, ahol a végek nyitva vannak. Most úgy hajtom, hogy a két oldalt középre, majd összecsukom, mint egy könyvet. Folpack, hűtőbe fél órát.

5. 7-8 milli vastagra nyújtom. Középen kettévágom, majd alul-felül hosszanti háromszögekre osztom. A vastagabb végén bevágom középen egy centire. Felemelve, egyenként lefelé meghuzogatom őket, és feltekerem. Sütőpapíros lemezre helyezem. Megkenem vízzel, és 20 percig hideg helyre teszem. A sütőt 180 fokra előmelegítem. Mielőtt beteszem sülni, tejjel bőven átkenem, nem baj, ha folyik. Olyan 25 perc alatt megsütöm.
Szóval a tapasztalat: a vajból legalább 5 dekát visszavennék, mert brutál sok van benne, a cukorból is kicsit meg a citromhéjból.

Forrás: Essen und Trinken