Kell ez nekünk? A cukorpótlókról

Mint (talán) mindenki, én is szembesültem már a "cukor vagy cukorpótló?" kérdésével. Akkoriban még leginkább a Canderel tűnt számomra elfogadható megoldásnak. Főképp  kávéba, teába szórtuk, dobáltuk. Ugyanis aki fogyókúrára fogta magát, nem álmodozhatott süteményekről! Bocsánat, illetve csak álmodozhatott róla...de talán azt sem mertünk, attól való félelmünkben, hogy még a gondolatbeli apró bűnök is zsírpárnaként kúsznak majd fel kényes tájékokra. Persze ott voltak az egészségesebbnek aposztrofált cukrok, mint a méz, gyümölcscukor, barnacukor, nádcukor. Egészségesebb, de nem kalóriamentes. Arról nem is szólva, hogy a vércukrot majd' ugyanolyan gyorsan emelik az egekbe, és engedik visszazuhanni. Szóval a megoldás még messze váratott magára. 

Aztán pár éve feltűnt a piacon a sztívia. Nyomták orrba-szájba, akartam vagy sem, mindenhol beleakadtam (csodálkozom, hogy még mindig nem áldozott le a kampánya). Egy Herbária-beli vásárlásom alkalmával annyi jót mondott róla az eladó hölgyemény, hogy már-már szégyelltem magam a tökéletes sztívia vs falánk Ani összehasonlításban. Korunk új szuperhőse, ami mindent tud (velem ellentétben). "Jó jó, de mi van az ízével?"- próbáltam a padló alól félig megsemmisülve ellenérvet találni. " Teljesen olyan, mint a cukoré, sőt jóval édesebb. Egész kevés kell belőle!" Igen? Még jó, mert amilyen ennek a kisüvegnek az ára..!-tettem hozzá magamban, és már nyújtottam is életem rendbetevőjéért az ellenárat. "Beszélj inkább a szeplőtlen fogantatásról!"- jut eszembe hasonló helyzetekről Whoopi Goldberg ominózus mondata a Csendestárs című filmből. Kétszer-háromszor próbáltam átverni magam, hogy jó, de nem az! Fertelmes, csakis elvakultaknak és önkínzóknak ajánlanám! Úgy repült ki a szemétbe, hogy öröm volt nézni.

Nyírfacukor. Jóideje nézegetem már ezt a "tömeghisztériát" a blogokon. Pár dolgot én is elolvastam róla. Szemet szúrt és gyanakvásra késztetett mikor az írták nyírfacukor. Merthogy a kukorícától kezdve igen sok növényből ki lehet vonni. Az ára meg olyan fennt van, mintha nyírfaerdőket kéne kiírtani azért, hogy én a kis cekkeremben 25 dekát haza tudjak cipelni. Hát a nagyi sárgabaracklekvárját ezek után sem ebből fogják befőzni, az már szent! Viszont, és itt jön részemről a pozitív döbbenet: egyáltalán nincs ízbeli különbség a cukor és nyírfacukor között! Illetve ami van, az olyan minimális, hogy szót sem érdemel. Hogy kell-e ez nekünk?Én   azt hiszem igen! Ami meg csillagászati árát illeti, talán egyszer az előállítási technológiája is olcsóbbá válik, én pedig már nem 25 dekát fogok kiscekkerben lóbálni hazafelé..:))

Dióhéjban a chiliről

Egy indiai gasztronómiába futott beszélgetésünk alkalmával keralai ismerősöm igen bambán és értetlenül nézett maga elé: - Ani te nálunk éhenhalnál. Mi mindent nagyon csípősen, fűszeresen eszünk. (Senkit se tévesszen meg az az ártatlannak tűnő, dekoratív kép ami a banánleveleken tálalt különböző fogásokat illeti, férfigyomor kell hozzá.) Persze, én is szeretem a fűszereset, de a környék vízkészletét innám ki, ha egy napi kosztot végigennék - replikáztam az én kis tárkonyos, fokhagymás, citromos világomból. 
Azóta közelebb került hozzám a csípősebb ízvilág, de még messze elmarad attól, hogy a keralai házi konyháról álmodozzak.

De nézzük mit is tudunk felvonultatni vele kapcsolatban? Ha kivesszük a csípősségét, ami teljesen szubjektív - vagy szeretem vagy nem -, rengeteg dolog érvel mellette. Fő hatóanyaga a kapszaicin, ami erős antioxidáns hatással bír. Használják fájdalomcsillapításra és mivel bőrre kenve vérbőséget okoz, melegítő érzetet keltvén, antirheuma krémek egyik kedvelt hatóanyaga. Jó hatással van a szív - és érrendszeri panaszokra, segít visszaszorítani a daganatos sejteket. A kozmetikában is felbukkan,  cellulitisz problémák kezelhetők vele.
A kínai orvoslásban úgy tarták, aki csípőst ízt kíván, ott a tüdő és a vastagbél energiaszintje alacsony. Azonkívül ha a léleknek szüksége van új ingerekre, kihívásokra akkor is a csípős ízt kívánjuk. Mondhatni a chili a lélek koka kólája...:))

Fokhagyma

Orosz penicillinnek és a "szegény ember csodaszere" néven is emlegetik. Igen erős antibiotikus hatású, az elfertőződött sérüléseket az  első világháború idején fokhagymalével kezelték. 1928-ban kezdődött az antibiotikumok térhódítása a penicillin feltalálásával (Alexander Flemming), így a fokhagyma folyamatosan kiszorult, ám a népi gyógyászatban továbbra is fenntmaradt.

Miért is? Az egyik legszélesebb körű gyógyhatásokkal bíró növény, ráadásul bárki számára hozzáférhető. Jó influenzára, lázra, magas koleszterin szintre. Erős antibiotikum! Csökkenti a vérnyomást, értágító, vérrőgképzést gátló hatása van, megszabadítja a vért a felesleges cukortól. Enyhíti a nehézlégzést, a bronchitist, jó máj-, vese-, hólyag- és emésztési problémákra. Segít megelőzni a szívinfarktust, jelentős szerepe van a rákmegelőzésben (a fokhagymában gazdag étrend csökkenti a gyomorrák kialakulását.) Segíti még az ólom és más nehézfémek kiürülését is a szervezetből. 1920 óta tudunk az allicinről, aminek a fokhagyma baktériumölő hatását köszönheti. Ekkor fedezték fel svájci kutatók, hogy egyik alkotórésze az alliin rágás, zúzás vagy préselés hatására érintkezésbe kerül az allináz nevű enzimmel, és e reakció során szabadul fel az allicin.

Véralvadási problémák esetén nagyon óvatosan kell bánni vele, terhes illetve szoptatós anyáknak nem ajánlott. Erős szaga egy kis petrezselyemzöld vagy édeskömény rágcsálásával mérsékelhető.

Fokhagymakúra

30 gerezd fokhagyma

5 db kezeletlen citrom

(ha mégis olyat találnánk csak, bő, szappanos vízben mossuk-, majd öblítsük le a héját)

A fokhagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a citromot héjastól apró darabkákra vágjuk. Feltesszük egy liter vízben, de csak egy-két buggyanásig főzzük. A tűzhelyről levéve összemixeljük és átszűrjük. A végén kevés vízzel (kb. 1 dl) a szűrőben leült maradékot átkeverjük és azt is hozzászűrjük. Újra felhevítjük, de csak egy rottyanás erejéig. Üvegbe töltjük.

Napi egy kis kupicányi javallot, reggeli előtt, éhgyomorra.

Erek beszűkülése ellen hatásos, a mész 3-4 hét után feloldódik. Regenerálja a szervezetet.