Snidlinges pogácsa

Nagyszerű kis vendégváró, sör - és borkorcsolya. A tésztája nagyon könnyed, leveles. Viszont pepecselős az összeállítása, úgyhogy csakis azoknak ajánlanám, akik szeretnek a konyhában molyolni. A snidling és a tetején lévő erősebb aromájú sajt kellemes egységet alkot, a dió ropogóssá teszi. Sóigényes!

A tésztája nagyon egyszerű, ha bárki növelni vagy csökkenteni szeretné a mennyiséget, könnyűszerrel átalakíthatja, egyszerűen ossza el a kívánt mennyiséget három felé; harmad liszt/vaj/túró. Az itt leírt adag tökéletes arra, hogy kikísérletezhessük a nekünk elegendő mennyiséget, sütőidőt, etc.. 

Hozzávalók:

250 gr liszt

250 gr tégelyes túró

250 gr vaj (esetleg margarin)

1 teáskanál só

1 szép csomó snidling

50-60 gr erősebb aromájú, érett, kemény sajt

pár szem dió

1 tojás a tetejére

A lisztet elkeverem a sóval, majd eldolgozom a félpuha, kockára vágott vajjal, és végül a túróval. (Nem kell bele több liszt!) Nagyjából téglát formázok, és folpackba tekerem. Hűtőbe teszem egy órára. Fél centi vastag téglalapot nyújtok belőle, és elosztom rajta a felaprított snidlinget, ügyelve, hogy a végeire is jusson, sózom. Mintha piskótatekercset csinálnék, szorosabban feltekerem (inkább hosszú legyen, mint dagi). Középen kettévágom. Egymásra helyezem, úgy hogy az egyik vége, a másik vágott közepére essen. Kissé lenyomkodom tégalappá, folpackba teszem, és fél órát pihentetem a hűtőben. Kivéve, 45 fokos szögben elfordítom (ettől, az ellentétes tekeréstől fog szépre nőni.). Újra félcentisre nyújtom, feltekerem, kettévágom, egymásra fordítom, ellapítom, folpacka bugyolálom, hűtőbe teszem fél órára. Addig előmelegítem a sütőt 180 fokra.

A sajtot nem reszelem, hanem késsel felaprítom. Mikor félig-meddig kész, hozzáaprítom a diót. A tésztát félcentisre nyújtom, lekenem a felvert tojással, és három centi átmérőjü pogácsaszaggatóval kiszúrom őket. Tepsire teszem - nyugodtan lehet közelebb egymáshoz, mert csak felfele nő -, és egyenként diós sajtot teszek a tetejükre. Kissé megsózom, sütőbe teszem. Nekem húsz perc kellett ahhoz, hogy pirosak legyenek. Lehet sütni nyugodtan pirosabbra kicsit, nem fog kiszáradni. Viszont a hidegebb sütő árthat neki. 

A vajas tésztáknak az a titkuk, hogy hideg tésztát kell meleg sütőbe pakolni. Ha meleg a tészta, és hideg a sütő, a vaj egyszerűen kifolyik a liszt alól. Szóval, ha másik tepsit is készítünk elő, fontos, hogy hideg helyen pihenjen addig, amíg nem tesszük be sütni.

Diómakron

Hozzávalók:


2 tojásfehérje
10 dkg porcukor
20 dkg dió
fél kávéskanálnyi vanília aroma

A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verem, aztán hozzáadom a vanília aromát. Negyedelem a diókat (lehet kisebb is) és finoman a habba forgatom. Két teáskanál segítségével kis halmokat formálok egy sütőpapírral borított tepsire. 150 fokon 20-25 percig sütöm, vagyis inkább szárítom. Akkor kész, ha a teteje már kocog, és nem érezzük alatta a puhaságot. Viszont túlsütni (barnára) nem érdemes, égettes íze lesz. Nagyon óvatosan kell leszedni, jobb pl. egy palacsintakéssel alányúlni, mert törhet.

Gerbeaud torta

Hozzávalók (24-26 centis tortaformára):

Tészta

40 dkg liszt

20 dkg zsír vagy vaj

5 dkg cukor

2 ek tej

1 tojás

1 tojás sárgája

1 dkg élesztő

késhegynyi szódabikarbóna

Töltelék

20 dkg darált dió

20 dkg cukor

késhegynyi fahéj

2,5 dl sárgabarack lekvár

Oldalára

egy jó maréknyi darált dió

Tetejére

20 dkg étcsoki

2 ek étolaj

Felfuttatom az élesztőt. A lisztet összedolgozom a zsíradékkal, tojással és a cukorral. Hozzáadom a felfuttatott élesztőt, a tojássárgát és a szódabikarbónát. Alaposan kidolgozom, majd négy egyforma részre osztom. Minden egyes lapot a forma méretére nyújtok, de nem baj, ha kicsit nagyobb, mert össze fog picit ugrani.

Az elsőt ráhelyezem a zsiradékkal megkent forma aljára. Pár helyen villával megszurkálom.

Megkenem a lekvár harmadával, és elszórom a cukorral és fahájjal elkevert dió harmad részével. Befedem a második lappal, megszurkálom, kenem, szórom. A tetejét üresen hagyom. Letakarva egy órán át pihentetem. 

Előmelegített sütőben olyan 165 fokon (gáz 2) lassan megsütöm. Aranysárgának kell lennie, ez kb. egy óra.

Ha kész, kiveszem, és hagyom kihűlni. Leveszem a kapcsot. Megfordítom a sütit, a talpát felülre. Felolvasztom a csokit és elkeverem az olajjal. Szép lassan elkenem a tetején és az oldalán. Darált diót teszek az oldalára. Mikor megdermedt a máz, kimérem a fél diók helyét, majd a lábas alján maradt csokit visszaolvasztom. Kissé belemártom a diót, majd a kimért helyére ragasztom.

Tészta receptforrása: Szakál László

Fűszeres linzertorta

Hozzávalók (30 cm-es formára):

25 dkg liszt

25 dkg vaj

25 dkg cukor

25 dkg darált dió

1 tojás

1 evőkanál kakaó

1 teáskanál őrölt fahéj

1 teáskanál őrölt szegfűszeg

1 csomag vaníliáscukor

1 teáskanál sütőpor

csipet só

40 dkg málnalekvár vagy más pikáns lekvár (meggy, erdei gyümölcs, ribizli, eper)

porcukor a tetejére

A poralapú alapanyagokat jól összekeverem, hozzámorzsolom a félpuha vajat, és beleütöm az egész tojást. Kézzel jól összegyúrom, majd folpackba csomagolom, és egy órára hűtőbe teszem.

1/3 részét rácsnak levágom, és visszateszem a hűtöbe. 2/3-át kissé kinyújtom, beleteszem a formába és ott gyurmászva beleigazítom. Villával pár helyen megszúrkálom a tésztát. (Akinek ragadósabb a sütőformája, zsírozza, lisztezze ki.)

Elegyengetem rajta a lekvárt. Én azt hiszem olyan 400 gr-osat használtam. Nem érdemes spórolni a lekvárral, akkor zamatos, ha bőven van benne.

A rácshoz lisztezett felületen, kör alakban (nagyjából) kinyújtom a maradék tésztát. Kicsit kisebbre, mint a forma. Másfél centi széles csíkokra vágom. Előbb az alsó szálakat helyezem fel, párhuzamosan, egymástól kb. 3 cm távolságra, majd keresztben  ugyanezt a tetejére. A szélén kissé elnyomkodom a rácsokat, a formához igazítva. Ha valahol elszakad vagy lukas lesz, egyszerűen pótlom. Nekem is szakadozik, ezért hosszú, lapos, fém palacsintafordítóval nyúlok hosszában alá.

Előmelegített sütőben 180 fokon 35 perc alatt megsütöm. Egészen puha mikor kiveszem, de később megszilárdul a tésztája.

Ha kissé kihűlt, porcukorral enyhén megszórom.

Gerbeaud golyó

Én is - ahogy mindenki más - a neten találtam rá a gerbeaud leegyszerűsített változatára. Akkor még tészta is volt a golyócskák köré sütve, de ahogy elnézem ezt mindenki igyekezett sütés nélküli formává fejleszteni. Mostmár gombamód nőnek ki újabb és újabb "zserbógolyó" receptek. Lassan népszerűbbé válik, mint az eredeti sütemény. Az talán a legnagyobb előnye, hogy nem kell a tésztával macerálni, az ízhatás viszont megmarad.

Nos akkor nézzünk egy teljesen egyszerű variációt, amihez szinte minden adott egy alap háztartásban is, tehát nem kell feltétlenül leugrani a boltba, ha egy kis édességre vágyik az ember. Itt jegyzem meg, "suszternek a cipője" alapon, legutóbb szégyenszemre dió után kellett szaladgálnom, legyen bár szép terebélyes diófa a kert végében.

                         

A golyóhoz:

15 dkg darált dió

8  dkg cukor

kb. 3 csapott ek. sárgabarack lekvár

késhegynyi fahéj

A bevonathoz:

15 dkg főzőcsokoládé

5  dkg vaj

Pár szem dió a díszítéshez

A darált diót elkeverjük a cukorral és a fahéjjal, majd lassanként hozzáadjuk a lekvárt. Annyit adjunk hozzá, hogy formázható masszát kapjunk, nem szabad puhának lennie, a lekvár épp csak összefogja az alapanyagokat. Rakjuk hűtőbe, amíg elkészítjük a bevonatot.

A csokoládét összetörjük, és lassú tűzön egyneműsítjük a feldarabolt vajjal. Mikor szép fényes csokikrémmé válik, félrehúzzuk. Kivesszük a hűtőből a diót, és enyhén vizes kézzel olyan 3 cm átmérőjű golyókat formázunk. Ha kész vannak, egyenként beleforgatjuk a csokiba, hogy mindenhol belepje. Én fogpiszkálóval szedem ki, és rakom tortarácsra, úgy hogy a luk felülre essen. Sütőpapírt vagy alufóliát teszek alá, elkerülve a csöpögési baleseteket.

Mikor szépen felsorakoztak, negyedekbe tördelem a diót és enyhén rányomkodom a tetejükre, kendőzve a fogvájó lukacskáit.

Gerbeaud Kugel

Zutaten:


150 gr.  Walnuß,  gerieben
  80 gr.  (Staub)Zucker
   2 - 3   Eßlöffel  Aprikosenmarmelade
             messerspitz Zimt
150 gr.  Bitterschokolade
  50 gr.  Butter
              etwas Walnuß, geviertelt

Walnuß, Zucker und Zimt vermischen. So viele Marmelade dazumischen, bis es so fest wird, damit man Kugeln formen kann. Butter und Schokolade aufschmelzen. Kugeln in die Schokolade tauchen, dann auf einen Gitter stellen. Je, in die Spitze ein viertel Nuß stecken.