Mint tudjuk igazi bécsi borjúból készül, az összes többi max a rántott hús elnevezésre pályázhat. Úgyhogy én is szépítettem a dolgon és elnevezésen. Miért is? Nos előzetesen szögezzük le, a borjút utolérni nem lehet, akárhogy variáljuk. Viszont - ha jó pár lépésre is - de megközelíthető. Fehér hús nem lenne illendő hozzá, a sertés száraz. Számomra a pulykacombfilé képes valamelyest pótolni. Vöröses hús és kellően szaftos, de az inak miatt rém munkás. Kezdő háziasszony ne ezzel kísérletezzen elsőként, mert a felénél földhöz csapja!
Hozzávalók:
1-2 lehetőleg nagyobb pulykacomb filé
3-4 tojás
bögre liszt
2 bögre zsemlemorzsa - lehetőleg házilag reszelt
3-4 kanál tej vagy tejszín
jó darabka vaj
citrom
olaj a sütéshez
(sok türelem)
Szóval fogom a combokat, és első körben szépen megszabadítom a hártyáktól. Különböző nagyságú "diókat" fog kiadni, de ezeket mind, egyenként le kell hártyázni. Ahol már túl vékony rajta hagyom. A kisebb cafatokat össze lehet vagdalni pl. tokánynak. A szebbek, nagyobbak bundát kapnak.
Nos, ha elkészültem, átmosom, megtörlöm. Hosszában vastagabb szeleteket vágok, ha vékonyabb, egyben hagyom. Mivel nem keresztben van szelve, mint egy steaket beírdalom, így elkerülöm, hogy összeugorjon sütés közben.
Lesózom, kicsit állni hagyom, majd nem túl vékonyra kiklopfolom. Addig felmelegítem az olajat, és előkészítem a panírozást. Liszt, sózott, tejjel elkevert tojás, morzsa. Bepanírozom a húst, majd közepesen forró olajban megsütöm. A felénél mindig dobok egy kis darab vajat hozzá. Kiszedve leitatom a zsiradékot. Citromot adok mellé. Én leginkább salátával vagy pürével, petrezselymes burgonyával szeretem, de szinte bármit lehet hozzá adni. Hercegnőburgonyával egész ünnepi menü varázsolható belőle.
