Csülök sütve párolt káposztával aprókrumplival

Nem most először sütöttem csülköt, de mindig kicsit máshogy próbálom. Most úgy készítettem, ahogy egyébként pékné módra tenném, vagyis forró, fűszeres lébe bele, aztán megsütni. Nálam azért fontos, hogy forrásban lévő víz legyen, mert akkor összeugrik a hús és bezár, az aromák jobban bennt maradnak. Így készítjük a töltött tyúkot is. Szóval a tyúkot. Házi, kapirgálós, legalább egy évet leélt kétlábút. Zöldséges vagy vegetás forróvízben előfőzni, lesütni. Akkor igazán jó a bőre, és meg is puhul.

Hozzávalók: 

1 db hátsó csülök 

A főzőléhez

1 nagy fej hagyma vagy 2 közepes

5-6 gerezd fokhagyma

4 evőkanál só

2 babérlevél

5-6 szem feketebors

1 csapott ek egész kömény

Bemaszírozni

3 gerezd fokhagyma

1 púpos teáskanál só

1 teáskanálegész kömény, lehet őrölt is

A káposztához

fél kg savanyú káposzta

2 fej hagyma

1 teáskanál kömény, nálam egész

5-6 evőkanál cukor, ízlés szerint

zsír vagy olaj

só

A krumplihoz

1 kg krumpli

3-4 gerezd fokhagyma

só, sok olaj

Veszek egy akkora lábast, amibe belefér a csülök. Beleteszem, vizet engedek rá, hogy lehetőleg ellepje majd.  Kiveszem a húst, és befűszerezem a vizet a sóval, borssal, babérral, köménnyel. Megpucolom a hagymákat és belevágom öket nagyobb darabokban. Felteszem forrni. Ha jó erősen bugyog, óvatosan beleteszem a csülköt és lefedem. Hagyom átforrni. Mikor a víz újra bugyog, kisebb lángra veszem, hogy a hús főjön, de ne nyomja ki a vizet. Így főzöm egy órán keresztül.

Előmelegítem a sütőt jó forróra. Kiveszem a csülköt egy vágódeszkára, és mikor már meg tudom fogni, beirdalom a bőrét kockásra. Beledörzsölöm a sót, a préselt fokhagymát és a köményt. Kisebb tepsit veszek, de elég épp akkora, amibe a csülök állítva kényelmesen belefér. Kizsírozom, vagy olajozom. Beleállítom a húst, és öntök alá olyan 2-3 decit a főzőléből. Fóliából kis sapkát készítek a csont tetejére, majd az egészet jól befóliázom. (Én hosszába is teszek, kersztbe is.) Az alsó rácsra rakom be sütni, és plusz kis fóliát teszek alulra a sütőbe, hogy ne égjen meg a hús. olyan 170 fokra veszem vissza a hőt (gáz 3), és még 2 órán keresztül sütöm, így letakarva. Akkor kiveszem, és egy kissé zsírozott sütőlapra helyezem úgy, hogy fóliát teszek a hús alá. Olyan 200-220 fokon hólyagosra, pörcösre sütöm. Azért jobb a sütőlap vagy lemez, mert a hő így körbeéri a húst, de akinek nincs, hagyja a tepsiben, viszont végig állítva süsse.

A káposztához egy serpenyőben 3 kanál cukrot lekaramellizálok, rádobom, a laskára vágott hagymát, 1 kanál zsírt vagy két kanál olajat, majd a káposztát, ami ha túl savanyú, átmosok. Megsózom, köményt teszek hozzá, a maradék cukrot plusz olyan két decinyi vizet. Lefedem és puhára párolom. Közben ha kell még vizet öntök alá. Én, ha kész van, még nagy lángon kissé átpirítom. 

A krumplit hámozás után olyan 2x2 centisre vágom, megsütöm.

Mézes-mustáros pulykamell curryvel

Hozzávalók:

1 pulykamell legbelső része vagy 2 csirkemell
2 nagyobb hagyma
3 ek méz
3 ek mustár
1 csapott ek curry
1 dl tejszín
diónyi vaj

A hagymát felaprítom és kevés olajon kissé lepirítom. A húst lesózom és állni hagyom amíg a hagyma készül. Ha megvan, nagy lángon addig pirítom 2 kanál mézzel, amíg az el nem kezd karamellizálódni. Akkor visszaveszem a hőt, beledobom a mustárt, a curry felét, és felöntöm másfél decinyi vízzel. Készre párolom a mellett.

Ha kész, kiveszem, a mártáshoz adom a maradék mézet és curryt, valamint a vajat és a tejszínt, amivel jól kiforralom, majd egy szűrőn az egészet átszűröm.

Felszeletelem a húst és meglocsolom a szósszal. Rizzsel, krokettel, makarónival vagy akár spagettivel tálalom.

Becsinált leves avokádóval

Hozzávalók:

20 dekányi sertéshús vagy csirkemell

darabka zeller

1 kisebb petrezselyemgyökér

2 kisebb krumpli

1 közepes répa

1 kis fej hagyma

1 csomó petrezselyemzöld

2 dl tejszín vagy 1 kisdoboz tejföl

1 csapott evőkanál liszt

1 citrom leve

fél avokádó

só, bors, olaj

Az apróra vágott hagymát kevés olajon megdinsztelem. Húst kisebb kockákra vágom, és nagy lángon megblansolom. A zöldségeket kockára vágom, és átforrósítom a hússal. Sózom, borsozom, hozzáadom a felaprított petrezselyemzöld felét és felöntöm annyi vízzel, ami jól ellepi. Puhára főzöm az összetevőket. A lisztet elkeverem a tejszínnel, majd pár kanál levessel. Behabarom vele, citromlével ízesítem. Tálalásnál alulra helyezek pár szelet avokádót. Rákanalazom a forró levest, és megszórom friss petrezselyemzölddel. Friss, diós ízt ad neki.

Ötletforrás: http://malnakonyhaja.blogspot.com

Gerbeaud torta

Hozzávalók (24-26 centis tortaformára):

Tészta

40 dkg liszt

20 dkg zsír vagy vaj

5 dkg cukor

2 ek tej

1 tojás

1 tojás sárgája

1 dkg élesztő

késhegynyi szódabikarbóna

Töltelék

20 dkg darált dió

20 dkg cukor

késhegynyi fahéj

2,5 dl sárgabarack lekvár

Oldalára

egy jó maréknyi darált dió

Tetejére

20 dkg étcsoki

2 ek étolaj

Felfuttatom az élesztőt. A lisztet összedolgozom a zsíradékkal, tojással és a cukorral. Hozzáadom a felfuttatott élesztőt, a tojássárgát és a szódabikarbónát. Alaposan kidolgozom, majd négy egyforma részre osztom. Minden egyes lapot a forma méretére nyújtok, de nem baj, ha kicsit nagyobb, mert össze fog picit ugrani.

Az elsőt ráhelyezem a zsiradékkal megkent forma aljára. Pár helyen villával megszurkálom.

Megkenem a lekvár harmadával, és elszórom a cukorral és fahájjal elkevert dió harmad részével. Befedem a második lappal, megszurkálom, kenem, szórom. A tetejét üresen hagyom. Letakarva egy órán át pihentetem. 

Előmelegített sütőben olyan 165 fokon (gáz 2) lassan megsütöm. Aranysárgának kell lennie, ez kb. egy óra.

Ha kész, kiveszem, és hagyom kihűlni. Leveszem a kapcsot. Megfordítom a sütit, a talpát felülre. Felolvasztom a csokit és elkeverem az olajjal. Szép lassan elkenem a tetején és az oldalán. Darált diót teszek az oldalára. Mikor megdermedt a máz, kimérem a fél diók helyét, majd a lábas alján maradt csokit visszaolvasztom. Kissé belemártom a diót, majd a kimért helyére ragasztom.

Tészta receptforrása: Szakál László

Túró házilag

Maga a túrókészítés folyamata nem egy bonyolult dolog. Én 3 liter házitejet vettem hozzá. Ezt beleöntöttem egy fazékba, és jó két napig altattam. A lényeg az, hogy meleg helyre tegyük, nálunk mindig a szekrény tetején landolt.  Ha kész, ráteszem a gázra, kisebb hőfokra. Mikor átmelegedett (ezt a fazék tetejénél érezzük, ha már meleg), akkor egy fakanállal finoman megkevergetem. A melegtől a savó és a túró kezd szétválni. Mikor eltűnt a "joghurt", egy nem túl nagy lyukú tésztaszűrőbe öntöm - akinek kell a savó, egy edény felett tegye ezt . Itt két lehetőség van. Az egyik, hogy  egy tiszta zsákocskába öntöm, ami átereszti a savót, és össze tudom húzni, valamint felakasztani. A másik, hogy pl. egy kifőzött konyharuhába öntöm. Ezt vagy összekötöm,  átdugok rajta egy fakanalat, és egy nagyobb lábasban hagyom lógni, vagy ruhástól visszateszem a szűrőbe. Ha lehet, mindig azt válasszátok, ahol lóghat, mert így a saját súlyánál fogva préseli ki a maradék savót. Általában este szoktuk felfőzni, és éjszakára fellógatni. Reggelre már kész a túró. 

Nekem 3 liter házitejből lett olyan 50 deka túróm. De olvastam olyat is, hogy van aki hagyja a savóban kihűlni, és csak akkor szűri le. Állítólag akkor jóval több lesz a hozadék. Én viszont most azt vettem észre, hogy ennek a decemberi tejnek nincs meg az az édes selymessége. Valószínűnek tartom, hogy sokat számít a napfény hiánya, és a kevésbé friss széna.