Császárzsemle - keményítős

Néha a szükséggel jönnek a legjobb ötletek. Így ma is, amikor nekiálltam volna egy újabb adagnak, viszont liszt az épp csak lötyögött valamennyi a zacskó alján. Megoldás után kellett néznem. Szerencsémre mindig tartok itthon egy kis kukorica keményítőt. Gondoltam kipótlom vele a lisztet, belehalni csak nem fogok! Még élek. A zsemi pedig nem is lett olyan rossz. Kezdetben furcsa összeállítani, mert "nyikorog" a tészta, de mikor kezd eldolgozódni, nagyon kellemessé válik, mintha kenyérliszt lenne. Mikor pedig formázásra kerül a sor, annyira lágyan gyurmaszerűvé alakul, hogy az ember csak nyomkorászná és nyomkorászná. Ki fogom próbálni más péksüteményekben is, szerintem érdemes tenni hozzájuk.

Hozzávalók (8 darabhoz):

30 dkg liszt

15 dkg kukorica keményítő

2,5 dkg élesztő

bő 1 kávéskanál só

bő csipet cukor

3 dkg puhább vaj

2,5 dl langyos víz

A lisztet elkeverem a keményítővel, cukorral, sóval. Belemorzsolom az élesztőt és a vajat.  Beleöntök két decinyi vizet, a többit fokozatosan, ahogy felveszi. Jól kidagasztom, majd letakarva 30 percet kelesztem. Nyolc darabra osztom, gombócot formázok, majd koronggá nyomom. Egy kanál élével öt részre osztom szélforgó alakban -nem kell átvágni a tésztát. Sütőpapíros lemezre teszem, majd letakarva 20 percig kelesztem. Sütés előtt vízzel lekenem a tetejüket. Előmelegített sütőben 220 fokon olyan 10-15 perc alatt kisütöm.

Vaníliás tej

Filléres kis ötlet. A lényeg, ha vaníliarudat használunk, cukor készítésen kívül tejbe is tehetjük megmaradt szár részét. Kinyitás után egyszerűen csak beledobni a dobozba, és éjszakára állni hagyni. (Szerintem egyszerre felét is elég felhasználni.) Jó alap kakaónak, turmixnak, madártejnek, krémeknek, de aki lefekvés előtt szokott meginni egy pohárka langyos tejet - na és persze szereti a vaníliát -, nyugodtan kiprópálhatja. Sőt minő szentségtörés, de kávéba is remek! Én nagyon szeretem, jobban bejön, mint a kakaó, de többnyire síma vaníliáscukrot használok. Viszont, ha marad egy kis rúd, bűn kidobni! Többnyire kakaó, tejeskávé, csokistej, karamellástej él a köztudatban, de vaníliásan legalább olyan boldogsághormon felszabadító...ha nem még jobban! Azért ugye tudjuk, a vanília is afrodiziákum, nem csak a csokoládé.

Karaj sajtbundában

Hozzávalók (fejenként):

1-2 szelet karaj (lehet csirkemell vagy pulykamell is)

5-10 dkg finomra reszelt sajt (csakis pirulós sajt jó)

1 tojás

só, liszt, olaj

A húst kiklopfolom, lesózom, félreteszem 20-30 percre. A sajtot elkeverem egy kanálnyi liszttel, kicsit sózom. A húst előbb lisztbe forgatom, majd a felvert tojásba, végül a sajtkeverékbe. Kevés forróbb olajon hirtelen kisütöm. (Ha levált sajt gyűlne fel az olajban, villával összeszedem, hogy ne égjen meg.) Háztartási törlőn leitatom a felesleges zsírt. 

Sült keszeg

A keszeget olyan két milliméterenként, mélyen beirdalom, egész a csontig. Fontos, hogy a gerincrésznél a vastagabb húst valóban teljesen átvágjuk, mert ott találhatók a veszélyesebb Y (ipszilon alakú) szálkák. Átsózom kívül-belül, kissé belemasszírozva a húsba. Nagyságtól függően 20-30 percig állni hagyom, majd pirospaprikás, borsos lisztbe forgatom, és bő, közepesen forró zsiradékban átsütöm. Akkor jó, ha kívül ropogós, de a hús nem szárad ki. 

Húsos pite

Hozzávalók:

Tészta:

50 dkg liszt

25 dkg vaj

2 tojássárga

20 dkg tejföl

2,5 dkg élesztő

bő két kávéskanál só

Töltelék:

50 dkg darálthús

3-4 db krumpli nyersen lereszelve

1 nagyobb fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

2 tojás

1 csokor petrezselyem

só, bors

fűszerek ízlés szerint (én provence-i fűszerkeveréket használtam)

tojás a kenéshez

Először a tölteléket készítem el, mert hűlnie kell. Az apróra vágott hagymát kevés zsiradékon lepirítom. Hozzáadom a húst, és fehéredésit hevítem. Belereszelem a krumplikat, belenyomom a fokhagymát, sózom, fűszerezem, és megszórom a felaprított petrezselyemzölddel. Addig főzöm, amíg a víz majdnem eltűnik alóla. Ha legalább langyosra hűlt, elkeverem benne a tojásokat.

A tejfölt meglangyosítom, kicsi sót adok hozzá és egy teáskanálnyi cukrot. Jól elkeverem. Belemorzsolom az élesztőt, és meleg, védett helyen felfuttatom. A lisztet elkeverem a sóval, elmorzsolom benne a vajat. Hozzáadom a tojást és a felfutott élesztőt. Jól kigyúrom, majd folpackba csomagolva fél órára hűtőbe teszem.

A tésztának kicsit több mint felét levágom, és a tál formájára nyújtom. (Én 20x30 centis kerámiát használtam.) Pár centi kell, hogy kiemelkedjen az aljától mert majd a rácsra kell hajtani. Eloszlatom a tölteléket, majd a maradék, kinyújtott tésztából csíkokat vágok, és berácsozom vele. A széleket ráhajtom, és kissé felvert tojással lekenem. Előmelegített, 175 fokos (3-as gáz) sütőbe teszem, és lassan, kb. egy óra alatt megsütöm.