2013. november 9., szombat

Snidlinges pogácsa






Nagyszerű kis vendégváró, sör - és borkorcsolya. A tésztája nagyon könnyed, leveles. Viszont pepecselős az összeállítása, úgyhogy csakis azoknak ajánlanám, akik szeretnek a konyhában molyolni. A snidling és a tetején lévő erősebb aromájú sajt kellemes egységet alkot, a dió ropogóssá teszi. Sóigényes!
A tésztája nagyon egyszerű, ha bárki növelni vagy csökkenteni szeretné a mennyiséget, könnyűszerrel átalakíthatja, egyszerűen ossza el a kívánt mennyiséget három felé; harmad liszt/vaj/túró. Az itt leírt adag tökéletes arra, hogy kikísérletezhessük a nekünk elegendő mennyiséget, sütőidőt, etc.. 

Hozzávalók:

250 gr liszt
250 gr tégelyes túró
250 gr vaj (esetleg margarin)
1 teáskanál só

1 szép csomó snidling

50-60 gr erősebb aromájú, érett, kemény sajt
pár szem dió

1 tojás a tetejére

A lisztet elkeverem a sóval, majd eldolgozom a félpuha, kockára vágott vajjal, és végül a túróval. (Nem kell bele több liszt!) Nagyjából téglát formázok, és folpackba tekerem. Hűtőbe teszem egy órára. Fél centi vastag téglalapot nyújtok belőle, és elosztom rajta a felaprított snidlinget, ügyelve, hogy a végeire is jusson, sózom. Mintha piskótatekercset csinálnék, szorosabban feltekerem (inkább hosszú legyen, mint dagi). Középen kettévágom. Egymásra helyezem, úgy hogy az egyik vége, a másik vágott közepére essen. Kissé lenyomkodom tégalappá, folpackba teszem, és fél órát pihentetem a hűtőben. Kivéve, 45 fokos szögben elfordítom (ettől, az ellentétes tekeréstől fog szépre nőni.). Újra félcentisre nyújtom, feltekerem, kettévágom, egymásra fordítom, ellapítom, folpacka bugyolálom, hűtőbe teszem fél órára. Addig előmelegítem a sütőt 180 fokra.
A sajtot nem reszelem, hanem késsel felaprítom. Mikor félig-meddig kész, hozzáaprítom a diót. A tésztát félcentisre nyújtom, lekenem a felvert tojással, és három centi átmérőjü pogácsaszaggatóval kiszúrom őket. Tepsire teszem - nyugodtan lehet közelebb egymáshoz, mert csak felfele nő -, és egyenként diós sajtot teszek a tetejükre. Kissé megsózom, sütőbe teszem. Nekem húsz perc kellett ahhoz, hogy pirosak legyenek. Lehet sütni nyugodtan pirosabbra kicsit, nem fog kiszáradni. Viszont a hidegebb sütő árthat neki. 
A vajas tésztáknak az a titkuk, hogy hideg tésztát kell meleg sütőbe pakolni. Ha meleg a tészta, és hideg a sütő, a vaj egyszerűen kifolyik a liszt alól. Szóval, ha másik tepsit is készítünk elő, fontos, hogy hideg helyen pihenjen addig, amíg nem tesszük be sütni.



Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...