Sóskamártás

Ez az egyik étel, amit részemről nem helyeslően, degradálva, egyszerűen csak főtt tojással szokás enni. Pedig sokkal többet rejt magában. Erősebb ízű szárnyasok mellé, mint kacsa, gyöngyös, akár sült kakas vagy igazi, koros töltött tyúk kifejezetten való. Persze mindvégig kapirgálós, békalencsés jószágokról ejtettem szót, nem pedig bolti, gumi változatukról. 

Kicsit másképpp készítem, mert tej helyett vizet és tejszínt használok, sót, bő cukrot és nem kevés citromlevet. Tudom, megkérdeznétek, minek bele annyi cukor és citrom pláne, ha már a sóska savanya? Az igaz, de kétféle aroma. A cukor meg, mivel édes-savanyún szeretem. Nem is kicsit...)))

Hozzávalók:

45 dkg sóska (fagyasztva)

0,5 liter víz

2 dl tejszín

kb. 8-10 dkg cukor

2 nagy, leves citrom leve

1 kávéskanálnyi só

1 jó evőkanál liszt

0.5 dl olaj

A felolvadt sóskához vizet öntök, és egy habaróval jól elkeverem. Beleteszem a sót, cukrot, tejszínt. Lassan felforralom. A lisztet elkeverem az olajjal, és besűrítem vele. Mikor elzárom, hozzáöntöm a citromlevet. Megkóstolom, és ha kell, még cukorral vagy citrommal utánízesítem.

Itt almásan-kakukkfüvesen lesütött kacsa mellé tálaltam.

Don Pepe...Bekaphatod!?

...vagy inkább mégsem? 

Hiába a gasztrobloggerség, az ízek szeretete és a folytonos vágyakozás utánuk, vannak napok, mikor a fene se bánja ha más szolgálja ki és főz helyette! Na ja, a konyhabeli káoszról nem is beszélve. Úgyhogy, ritkán bár, de én is nyúlok telefon után, és hagyom kényeztetni magam. Illetve csak hagynám...

Szóval étlap felnyálaz, étel kinéz, megrendel. Kifizet, átvesz, kicsomagol. A rendelés Thai kacsamell ázsiai tésztával, Rántott camembert rizzsel áfonyával, Pecsenyetarja steak burgonyával. Az ott fent a thai kacsamell. És!; az a fekete izé, az nem gomba...az kérem a hápi cicikéje, feketére száradva. Nem sütve, száradva! (James Bond vodka-martini "rázva, nem keverve" klasszikusa donpepi módra) A többi trutymó, valószínűleg a napi összesített maradék. Íze? Semmi. Bár talán ez az egyetlen pozitívum, ami elmondható róla. Egy citrom levével, a sajthoz adott áfonylekvárral, na meg persze némi sóval próbáltam "feldobni", legalább pár falat erejéig. Hát nem jött össze! A sors fintoraként  a TV Paprikán pont a thai ételek nagyszerűségéről szólt az aktuális fáma...mennyire illatos és ízes! Nekem mondod?! Épp azt próbálom lenyomni. Erős jány vagyok én kérem, de ezúttal mégis legyőztek. A "thai kacsa" és "némi" undor. 

A tarja képzeljétek már sous vide-olt! Szerencséjére, mert különben cipésznél végezhetné, bakancsra talpbetétként. Azért még így is sikerült utólag szenesíteni rajta. A nevezetes steak burgonya - héjastól, negyedelve, sütőben, fűszerekkel szórva -prózai átirata, azaz, egy síma, ázott, kókadt elnagyolt sültkrumpli, tömbként végezve.

A camembert-rel túl nagy gond nincs, max, hogy böhöm vastag a bundája, sós és borsos. A rizs a megszokott napközis minőség. A lekvár baromi nagy gáz! Kis szottyadt, párforintos dobozkából kettő...mer' fussa!

Na babáim! Lehet túl nagy kérés, de ha maradékból állítunk össze "thai" kaját, legalább annyi legyen bennünk, hogy valami fillérekért zsákszámra beszerzett ötfűszer keverékkel tupírozzuk már fel. Legalább! Mert chilit, kókusztejet, lime-ot...etc., ugye nem is vár az ember! Szétfőtt répát, beazonosíthatatlan jellegű tésztát, dögkacsát meg légyszi magatoknak feltálalni! 

Sous vide-olt bárminek a felületét utólag elégetni...különös tehetség kell hozzá! Ahogy a pömpötylekvárhoz is! Baromi nehéz lenne tömegestől, kis cukorral darabosra lefőzni, és tálkákba adagolni, mi? 

Mindezt 6.320 Ft-ért

Repetát? Köszönöm, nem kérek! 

Gulyásleves

Hozzávalók:

50-60 dkg marhanyak

1 fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

1 tv paprika

1 paradicsom

2 répa

1 nagyobb petrezselyem

1 kisebb zeller

2 közepes krumpli

2 evőkanál csemege piros arany

1 teáskanál csípős piros arany

1 evőkanál édes fűszerpaprika

1 evőkanál köménymag

só, olaj

3-4 evőkanál liszt

1 tojás

só

Először pörköltet készítek a húsból. Vagyis a felaprított hagymát, fokhagymát olajon megdinsztelem. Hozzáadom a kisebb kockákra felvágott hús, és nagy lángon jól leblansolom. Belenyomom a piros aranyakat, átforgatom  benne, majd rászórom a paprikát is. Kis lángra veszem, beleteszem a paradicsomot, paprikát, és fedő alatt majdnem készre főzöm. Félúton sózom, és köményezem. 

Mikor kész, kiveszem a paradicsomot és paprikát. Kisebb kockákra vágom a krumplit, zellert - a fás részeit kivéve -, répát, gyökeret. Felöntöm másfél liternyi vízzel, és készre főzöm. 

A csipetkéhez veszek egy tojást, valamint annyi kanál lisztet - 2-3 -, amennyit felvesz. Sózom, és még felöntöm olyan fél deci-deci vízzel. (Nem kell túl híg legyen.) Kisebb lyukú szaggatón belepasszírozom a kissé forrásban lévő levesbe. Elkavargatom, és párat rottyantok rajta.

Gesztenyés hókifli

Édes. Frissen szinte geil. Úgyhogy akik inkább a kissé negédes felé húznak, azoknak fog elsősorban ízleni. Nekem inkább a szilvalekváros jön be, a maga pikánsságával. Viszont valamiért mégiscsak eteti magát...)))

Hozzávalók:

45 dkg liszt

30 dkg vaj

30 dkg tejföl

1 tojás sárgája

3 evőkanál rum

1 kávéskanál só

4 dkg cukor

1 citrom  vagy kisebb narancs reszelt héja

3 gramm mézeskalács fűszerpor

30-35 dkg fagyasztott gesztenyepüré massza

1 evőkanál porcukor

1 kávéskanál rumaroma

2 evőkanál tejszín

15-20 dkg porcukor

2 csomag vaníliáscukor

A liszet elkverem a sóval, cukorral, fűszerporral, citromhéjjal, a tejfölt pedig a rummal és a tojás sárgájával. A lisztes keverékbe belemorzsolom a félpuha, felkockázott vajat, majd beleöntöm a tejfölt. Összegyúrom. A tészta kissé nedves marad, de nem mégsem szabad több lisztet hozzáadni, mert így marad levegős és puha. (A rum azért kell bele, hogy könnyeddé tegye, ezért nem helyettesíthető aromával!) Folpackba tekerem, és beteszem a hűtőbe, minimum egy órára, de másnapig is maradhat. Viszont akkor előtte kicsivel ki kell venni, mert a vaj bekeményedik, és nehezebben nyújtható.

Akkora részt vágok le belőle, amit majd lesz helyem nyújtani. Ezt lisztezett felületen egész vékonyra nyújtom - 2 milliméter. Hat centi széles csíkokra osztom.

A kiolvadt pürét elkeverem a porcukorral, tejszínnel és aromával.(Nem szabad túl krémesnek lenni, mert akkor eltűnik majd a tésztában.)

Egy kanál segítségével kisebb halmokat helyezek a csíkok széleire. Átgörgetem a tésztán, és levágom. A két végét és azt az oldalát ahol a nyílás végződik jól összecsippentgetem. Ha ez elmarad a tészta ki fog nyílni sütés közben. Így haladok, amíg van tésztám. 

Sütőpapíros lemezre teszem, és 180 fokon, körülbelül 15 perc alatt enyhén pirosra sütöm. Még forrón meghempergetem a vaníliáscukorral elkevert porcukorban.

Tyúkhúsleves sáfránnyal

Hozzávalók:

1 kisebb tanyasi tyúk

2 répa

1 gyökér

1 kisebb zeller

1 hagyma

1 gerezd fokhagyma

1 tv paprika

1 kisebb csípős paprika

1 karalábé

1 csokor petrezselyemzöld

pár szem egész bors

1 kis darabka szerecsendió

1-2 csipet sáfrány

só, vegeta

A hús szétdarabolom. Egy jó nagy tálban kiáztatom a vértől. Párszor átmosom, lecsepegtetem. Felöntöm annyi vízzel, épp csak ellepje. Közepes lángon hagyom lassan felforrni. Lehabozom. Kis lángra veszem, sózom, vegetázom. Hozzáteszem még a szerecsendiót, borsot, sáfrányt. Kicsit félrehúzott fedő alatt félpuhára főzöm a húst. Akkor hozzáteszem az előkészített zöldségeket, kicsit később a tetejére a petrezselyemzöldet, pár szál zellert. Mikor kész, elzárom, és hagyom kicsit pihenni-ekkor teszem bele csak a máját. A húst kiszedem, a levest egy kisebb fazékba szűröm. Húst, zöldségeket, levesetésztát külön tálalok.