Immunerősítő saláta melegen

Sokan vagyunk úgy, hogy ennénk mi egészséges ételeket, de mit is? Ezt sem szabad, azt sem szabad, a végén meg túl sok alapanyag nem marad. Na és ha azt esszük, mire lesz az nekünk jó, mi változik? Nekem most ettől a salálátától a teltségérzetem. Kész vagyok, úgy érzem legalább egy hétig nem fogok enni. Így még a hétvégi tepertős pogi - kókuszkocka kombináció sem tette be a nagykaput, pedig tudok enni. De viccen kívül. Nem véletlenül adtam a fennti nevet neki. Persze sok összetevője van még az alábbi zöldségeknek, de most azokat hoztam össze, amik erősítenek minket. A gomba és a pritaminpaprika is antioxidánsok, a balzsamecettel együtt. A barnarizs többek között magába szívja a mérgeket a bélből, a petrezselyemzöld pedig jó immunerősítő.

Hozzávalók:

30 - 40 dkg barna csiperke

1 zacskós barnarizs

1 pritaminpaprika

1 fej hagyma

1 csomó petrezselyemzöld

1 - 2 evőkanál balzsamecet

olivaolaj, só

A barnarizst megfőzöm. A hagymát felaprítom, és egy serpenyőben olívaolajon lepirítom. A csiperkét átmosom, ha szép friss, a talpával együtt negyedekbe vágom, ha nem, csak a kalapját használom fel. Hozzáteszem a hagymához és azt is lepirítom. Közben a pritaminpaprikát hosszú, vékony szeletekre vágom, és olajon lesütöm. Ha készek, összekeverem öket. Hozzáaprítom a petrezselyemzöldet, és meglocsolom balzsamecettel. Igény szerint sózom. Melegen fogyasztom.

Fokhagyma

Orosz penicillinnek és a "szegény ember csodaszere" néven is emlegetik. Igen erős antibiotikus hatású, az elfertőződött sérüléseket az  első világháború idején fokhagymalével kezelték. 1928-ban kezdődött az antibiotikumok térhódítása a penicillin feltalálásával (Alexander Flemming), így a fokhagyma folyamatosan kiszorult, ám a népi gyógyászatban továbbra is fenntmaradt.

Miért is? Az egyik legszélesebb körű gyógyhatásokkal bíró növény, ráadásul bárki számára hozzáférhető. Jó influenzára, lázra, magas koleszterin szintre. Erős antibiotikum! Csökkenti a vérnyomást, értágító, vérrőgképzést gátló hatása van, megszabadítja a vért a felesleges cukortól. Enyhíti a nehézlégzést, a bronchitist, jó máj-, vese-, hólyag- és emésztési problémákra. Segít megelőzni a szívinfarktust, jelentős szerepe van a rákmegelőzésben (a fokhagymában gazdag étrend csökkenti a gyomorrák kialakulását.) Segíti még az ólom és más nehézfémek kiürülését is a szervezetből. 1920 óta tudunk az allicinről, aminek a fokhagyma baktériumölő hatását köszönheti. Ekkor fedezték fel svájci kutatók, hogy egyik alkotórésze az alliin rágás, zúzás vagy préselés hatására érintkezésbe kerül az allináz nevű enzimmel, és e reakció során szabadul fel az allicin.

Véralvadási problémák esetén nagyon óvatosan kell bánni vele, terhes illetve szoptatós anyáknak nem ajánlott. Erős szaga egy kis petrezselyemzöld vagy édeskömény rágcsálásával mérsékelhető.

Fokhagymakúra

30 gerezd fokhagyma

5 db kezeletlen citrom

(ha mégis olyat találnánk csak, bő, szappanos vízben mossuk-, majd öblítsük le a héját)

A fokhagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a citromot héjastól apró darabkákra vágjuk. Feltesszük egy liter vízben, de csak egy-két buggyanásig főzzük. A tűzhelyről levéve összemixeljük és átszűrjük. A végén kevés vízzel (kb. 1 dl) a szűrőben leült maradékot átkeverjük és azt is hozzászűrjük. Újra felhevítjük, de csak egy rottyanás erejéig. Üvegbe töltjük.

Napi egy kis kupicányi javallot, reggeli előtt, éhgyomorra.

Erek beszűkülése ellen hatásos, a mész 3-4 hét után feloldódik. Regenerálja a szervezetet.

Kaporszósz sültszalonnával

Hozzávalók:

1 jó nagy csokor kapor

kb. 3 dkg vaj

2 dl tejszín

kevés liszt

3 gerezd fokhagyma

kb. 1 evőkanál cukor

só, citromlé vagy ecet
15-20 dkg füstölt szalonna

A fokhagymát összezúzom, és beleteszem a felovadt vajba. Átforrósítom, majd hozzáadom a felaprított kapor kb. háromnegyedét, és ráöntök fél deci vizet. Megsózom, hagyom párolódni. Olyan egy teáskanál lisztet kevés tejszínnel csomómentesre elkeverek, lassan hozzöntöm a tejszín többi részét, és behabarom vele a szószt. Bele dobom a félretett kaprot, rottyantok rajta egyet. A végén még megízesítem sóval, cukorral, és citromlével.

A szalonnát hosszában egy centi vastagra vágom, és szintén centinként beirdalom, egész a héjig, mert csak így tud majd sütés közben kinyílni.

Krumplifőzelék fasírttal

Hozzávalók:

kb. 70 dkg burgonya

2 szép gerezd fokhagyma

1 nagyobb babérlevél

másfél dl tej

1 kis pohár tejföl

só, cukor, citrom vagy ecet

kevés liszt, diónyi vaj

50 dkg darált sertéshús

2 zsemle

1 nagyobb csokor petrezselyemzöld

1 nagyobb hagyma

3 gerezd fokhagyma

3 tojás

só,majoranna, bors, mustár

zsemlemorzsa

A kockára vágott krumplit a babérlevéllel, fokhagymával, sóval felteszem épp csak annyi tejes vízben főni, hogy  ellepje. Lassan főzöm, mert a tej forralásnál összekaphat. Ha megfőtt, tejföllel behabarom, vajjal finomítom, sóval, cukorral, citrom kifacsart levével ízesítem.

A lehetőleg szikkadt zsemléket széttépkedem, kevés vízbe beáztatom, ha puha, kinyomkodom és a darálthúshoz adom. ahogy az apróra vágott  hagymát is. Hozzáteszem a fokhagymát, tojássárgát, fűszereket, petrezselyemzöldet, sót és olyan 3 evőkanál prézlit. Jól összedolgozom, és legalább egy óra hosszát beteszem a hűtőbe (nem baj, ha akár 3-4 órát is áll), hogy az  ízek összeérjenek. Sütés előtt lágyra felverem a tojásfehérjét, hozzákeverem, olyan jó tíz centis korongokat formázok, megforgatom morzsában, és közepes mennyiségű olajban kisütöm.

Kolbászos melegszendvics

Hozzávalók:

pár szelet házikenyér

pár szelet házikolbász

4-5 tojás

vaj  kenéshez

olaj

A kenyeret megpirítom. Annyi kolbászt szeletelek, hogy kitöltse a szeleteket, és kevés olajon kissé megsütöm. A kenyeret kevés vajjal megkenem, ráhelyezem a frissen kisült kolbászt, hogy rácsöpögjön a szaftja. A maradék olajon tükörtojást sütök - egyet vagy kettőt -, beterítem vele a kolbászos kenyeret. Ha kell, megsózom. Sonkával is készíthető, de akkor fontos, hogy igazi, ízes sonka legyen a feltét, és persze nem papírvékony.