Sajtkrémes pogácsák

Hozzávalók:

40 dkg liszt

25 dkg közepesen puha vaj

2 teáskanál só

1 kávéskanál fűszerpaprika

1 dkg szárított élesztő

10 dkg reszelt sajt

3 evőkanál tejföl

1 tojás sárgája

20 dkg nagyon puha vaj

2 doboz philadelphia vagy 25 dkg natúr krémsajt

1 teáskanál só

10-20 dkg reszelt sajt

1 tojásfehérje a kenéshez

15-20 dkg reszelt sajt a végén a forgatáshoz

A lisztet elkeverem a sóval, és elmorzsolom vele a vajat. Hozzákeverem a paprikát, élesztőt, sajtot, és a tejföllel elkevert tojást. Jól kigyúrom, és folpackba göngyölve egy órára hűtőbe teszem.

A krémhez a vajat, sót, sajtot és krémsajtot robotgéppel habosra keverem.

A tésztát késhegynyi vastagra nyújtom, kiszaggatom és szorosan egymás mellé, egy sütőpapíros lemezre helyezem. A tetejüket megkenem enyhén felvert tojásfehérjével. Közepesen meleg sütőben kb. tíz perc alatt halvány aranyra sül. Úgy szedem ki, hogy a fehérjés teteje legyen felül.

Ha kihűlt, a matt oldalára kenek egy mokkás-, teáskanálnyi krémet, és összeragasztom, úgy hogy a két fehérjés oldal legyen kívül. Én az ujjammal, mint egy kis minitortán, elegyengetem oldalt a krémet, majd reszeltsajtba forgatom.

Hűvös helyre teszem, de nem hűtőbe, mert felpuhul a tészta. Másnap is kitűnő vendégváró, teasütemény, vagy ahogy régen nevezték zsúrsütemény.

Ötletforrás: Zsanuária

Lazactatár

Azt hiszem ezzel a recepttel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Ugyanis -akárcsak a beefsteakes változatát- nyers húsból kellene készíteni. Viszont egyszer olvastam róla, hogy a hőkezeletlen lazacban ugyanúgy vannak/lehetnek nemkívánatos paraziták. Na ez beette magát az agyamba. Lehet ellene tenni, ha lefagyasztjuk, az kiöli őket. Előre lefagyasztott, dobozos változatokkal nem érdemes próbálkozni, mert kiolvasztva inkább egy megduzzadt kartonra emlékeztet, semmint lazacra. Biztos egyszer ki fogom próbálni a nyers (és általam házilag lefagyasztott) változatát is, mert talán nincs is olyan elkészítési módja ennek a halnak, ami nekem ne jönne be, na és mert kíváncsi is vagyok. Ez most egy gyors, szinte azonnal fogyasztható variáció. Na persze a pirítós, a vaj, és a citrom ugyanúgy dukál hozzá. Amúgy én a kenyeret inkább serpenyőben készítem, mivel így egy kellemes pörk ízt kap. Nem fektetem le a tányérra, hanem állva egymásnak döntöm őket, így nem punnyadnak be, akkor sem, ha többet kell lesüssek.

Hozzávalók:

10 dkg füstölt lazac

1/2 pritaminpaprika

1 doboz philadelphia sajtkrém

1 csapott kávéskanál torma (lehetőleg majonézes)

1 csapott kávéskanál kapor (lehet szárított is)

só

toast kenyér

vaj

citrom

A sajtkrémet jól kikeverjük, és hozzáadjuk a kis kockákra (kb. fél x fél centis) paprikát, a tormát és a kaprot. Mikor kellemes krémmé állt össze, beletesszük a kockára vágott lazacot is. 

A kenyereket megpirítom. Vajat, citromdarabkát tálalok mellé. Én kicsit csípősen is szeretem, ezért teszek bele kevés chilit is. Aki szereti, kipróbálhatja vele.

Lachstatar

Zutaten:

100 gr geräuchter Lachs
1         Philadelphia Käse
2 El    Paprika, rot
1 Kl    Dill
1 Kl    Sahnemerrettich

Philadelphia mit Kren, fein geschnittene Dill und etwas Salz gründlich vermischen. Lachs und Paprika in kleine Würfel schneiden und dazugeben. Es wird mit Toastbrot, Butter und Zitrone serviert.

Sajtos csiga

Hozzávalók:

25 dkg liszt

12,5 dkg vaj

1 jó teáskanál só

1 kávéskanál sütőpor

1 dl tej

1 tojás sárgája

10 dkg vaj

10 dkg reszelt sajt

1 kávéskanál pirospaprika

kevés só

A hozzávalókat jól összegyúrom, és a tésztát háromfelé osztom. Egyenként olyan 20 x 30 cm nagyságúra nyújtom. 

A vajat, sajtot, paprikát kevés sóval  kikeverem, és rákenem a kinyújtott tésztára. Felcsavarom, mint a beiglit és 2-3 órára hűtőbe teszem. Ha megdermedt 3-4 mm vastag szeleteket vágok. Úgy teszem a tepsire, hogy ne érjenek össze.

Előmelegített sütőben közepes hőmérsékleten világosra sütöm őket. Nem érdemes sötétebbre, mert kiszárad.

Croque monsieur

Croque monsieur (ejtsd: krok möszjő), vagyis ropogós úr, ha nagyon magyarosítani akarjuk, de nem akarjuk, mert franciául, mint tudjuk egy síma vajaskenyér is szebben hangzik. Francia bisztrók alapkínálatában bárhol ott van, ami pedig az eredetét illeti, állítólag egyszer egy munkás a kemencén felejtette munkába vitt szendvicsét, amiben az összetevők megolvadtak, a külseje pedig megpirult. Asszonyi párja a croque madame (ejtsd:krok mádám), azaz ropogós asszonyság. Különbözőségük abban rejlik, hogy a "hölgyszendvicsnek" tükörtojás ül a tetején, mementóul egy korabeli kalapdivatnak. Ugyanis a croque família jó száz éves történelemre tekinthet vissza. Hogy mit is takar? Nos egy  sajtos-sonkás alapszendvics, fűszeres besamellel felturbózva, kívülről vajjal megkenve, majd jól összepirítva.

Szóval az utóbbi időben épp eleget olvastam róla, nézegettem a képeket, hogy mostmár fogjam, és nekiduráljam magam. Rezultát: hát igen, nem véletlen az a mondás "minél kevesebb alapanyagból dolgozol, annál magasabb minőségűt végy"! Lefordítva a sonka az sonka legyen, a sajt pedig sajt. Sajnos jobb híján én is -bár jó minőségű- szeletelt sonkát és gouda sajtot vettem hozzá. Nem jó! A franciában pont a lágy, de markáns ízek a meghatározók. Szóval, ha nincs gruyére sajt, akkor még jobb ementáli szóba jöhet, de sonkából csakis irány a hentes...jó házisonka. Megéri pár szelet, még ha drágább is. A kenyér: elvileg igazi házikenyérből kellene készülnie, az a tényleg monsieur adag. Lányok azt hiszem toast kenyérből is nekiállhatnak elkészíteni, a lényeg, azért kevert, meg magos felé ne menjünk el!

Hozzávalók (4 nagy szendvicshez):

8 szelet házikenyér (kovászos)

4 szép szelet házisonka

10-15 dkg gruyére vagy emmentáli sajt

1 evőkanál vaj

1 evőkanál liszt

2.5 dl tejszín vagy tej

1 tojás sárgája

1 teáskanál dijoni mustár (csípős)

só, bors, szerecsendió

5-10 dkg vaj a kenéshez

A kanál vajat felolvasztom, beleszórom a lisztet, majd jassan hozzáöntöm a melegített tejszínt. Besamellé főzöm, vigyázva, ne csomósodjon. Ha kihűlt, hozzákeverem a tojássárgát, a mustárt, sót és a fűszereket.

A kenyerek külsejét jól megkenem vajjal, a belsejét pedig mártással. Egyik oldalára sajtot, másikra sonkát teszek. Összeteszem őket, és a vajas külsejüknél fogva, lassan aranybarnára sütöm. Nem kell olaj a serpenyőbe! Egyben is hagyhatom, ha kész, de szerintem szebb és praktikusabb keresztben elvágni őket.

Mákmuffin narancsos tojáslikőrkrémmel

Hozzávalók:

20 dkg liszt

20 dkg mák

15 dkg cukor

10 dkg vaj

2 tojás

3 dl tej

1 csomag vaníliacukor

1 csomag sütőpor

1 citrom reszelt héja

1 jó csipet só

15 dkg vaj

15 dkg porcukor

4 evőkanál tojáslikőr

1 kis üvegcse narancs aroma

1 teáskanál citromsárga ételfesték

A puha vajat robotgéppel elkeverem a cukorral és a tojásokkal. A mákot ledarálom (vagy eleve daráltat veszek), és elkeverem a liszttel, sütőporral, vanilinnel,sóval, citromhéjjal. Hozzáadom a vajas keverékhez. Beleöntöm a tejet, és először kanállal, majd a robotgéppel masszává keverem.

A muffinsütőt kibélelem a papírkapszlikkal, és beleöntöm a masszát. Előmelegített sütőbe helyezem, és 175 fokon (gáz 3) 30 perc alatt készre sütöm.

A krémhez a vajat, a porcukrot, a tojáslikőrt, narancsaromát, színezéket összeöntöm, és sűrű krémmé keverem.

Ha kihűltek a muffinok, habzsákba teszem a krémet, és nyomok belőle mindegyik tetejére egy-egy kis sapkát.