Sikerült egy egész szép, tömött, magyar kacsát vásárolnom reggel a piacon a kígyósiaktól. Bár ők inkább libáikról nevezetesek a környéken, azért azt hiszem kacsa ügyben is megállják a helyüket. Irgalmatlan érett mája volt, olyan sárga, mint egy libáé. És őszintén szólva kicsit haragszom is magamra. Ugyanis gondolhattam volna, gond lesz a fordításnál. Nos, ha valaki szintén ennyire érett májhoz jut, inkább a tetejével kezdje a sütést, ne az aljával, így nem törik majd be.
Hozzávalókat nem írok, csak elkészítési módot. Ez egy 4,5 kilós kacsából készült. A lényeg tömött legyen, aminek már hízott mája, és vastagabb hája van.
Nos, mivel ez egy elég szép jószág volt, már tudtam róla hájat szedni. Belülről a finom zsírocskát húzom le, kívülről a pedig a nyaka bőrét és a combja mögötti hátsó fertályi szalonnát. Ezeket felkockázom, és egy akkora lábosba teszem, amibe majd a máj is belefér. Kevéske olajat adok hozzá, ugyanis ez elősegíti az olvadást. Olyan közepes hőn tepertőt sütök belőle. Vigyázni kell, a zsír meg ne égjen, akkor inkább visszavenni a lángot! Ha kész, kiszedem.
A májat finoman leöblítem, és papírtőrlővel óvatosan letörölgetem, hogy minél kevesebb víz kerüljön a zsiradékba. Mielőtt beleteszem, kissé melegebbre állítom, hogy összekapja a külső hártyát. Így nem ragad majd le. Egy-két percre úgy hagyom, majd újra visszaveszem, és kb. 10 percig sütöm alsó közép lángon. Akkor megfordítom két szélesebb, lapos eszköz segítségével (az egyik pl. a tepertőkiszedő), és még 7-8 percig sütöm. Azért persze a máj nagyságától, érettségétől is függ a sütési idő. A kevésbé érettnek kevésbé laza a szerkezete, ezért több időt igényelhet.
Mikor szép piros mindenhol, tálba szedem, és leöntöm a zsírral. Így hűtöm ki. Hidegen-melegen is fogyasztható, sózást igényel utólag. Tepertőjét, máját lilahagymával, paradicsommal, paprikával, na és persze jó lőkösi kovászos kenyérrel tálalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése