Egyszerű módszerrel otthon is lehet marcipánt készíteni. Nem bonyolult, de kissé macerás. Én úgy szoktam időzíteni, hogy előző este blansírozom -közben lehet híradót, kedvenc tv-sorozatot nézni például - és másnap darálom le. Így egyszerre nem olyan hosszú munkafolyamat, és ki is szárad. Újabban teszek hozzá vanília ízt is, mert finomabb tőle, az olajtól pedig selymesebb. Azért azt hozzátenném, hogy én ezt a fajtát inkább sütésre használom -tésztába, tölteléknek - mintsem enni. 40 dekányi már szép adag, de nyugodtan el lehet 5-10 dekás adagokra osztani, folpackba tekerni, majd mélyhűtőzacsiba dobni, és további felhasználásig mélyhűtőbe tenni.
Hozzávalók:
20 dkg mandula
20 dkg porcukor
1 teáskanál mandula aroma
1 kávéskanál vanília aroma vagy 1 csomag vaníliáscukor
pár csepp étolaj
1-2 evőkanál víz
Egy kisebb edényben olyan fél liternyi vizet forralok. Beledobom a mandulát, 1-2 percig forralom, majd leszűröm, és szűrőstől hidegvíz alá teszem. Hagyom benne lecsöpögni. Aztán lecsippentem őket a hegyesebb végükön, és kipattintom a héjukból. Egy konyharuhára borítom, átforgatva megtörlöm, és rajta hagyom egy keveset. Tálcára terítem, és így hagyom feldolgozásig.
Másnap fogom, és diódarálón ledarálom. Aztán kevéske porcukorral kávédarálón újra ledarálom. (Ha vaníliacukrot használok, akkor azzal darálom le.) Tálba téve hozzáadom a porcukrot, az olajat és az aromákat. Hozzáöntök egy evőkanál vizet, és elkezdem összegyúrni. Apránkét adagolom hozzá a maradék vizet, és csak amennyit felvesz, mert nagyon gyorsan túl lehet adagolni. (Akárcsak a tésztákhoz a lisztet, ehhez is mindig lehet kevéske porcukrot adagolni, ha puha.) A végén porcukorral hintett felületen gömbre vagy négyszögre formázom, folpackba tekerem és hűtőbe teszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése