Pácolt süldő lapockája páclevében főtt sült kolompérral

Szilveszter, újév nincs meg malacféle nélkül. Az idén őkelmére esett a választás, süldő lapockájára, pácolva. Kellemesen fűszeres, lágy hússal, szinte krémes zsiradékkal, és olyan finom koccanást hallató pörccel, akár egy kristálypohár. (Már, ha egy földtúró négylábút és egy nemes üvegárút lehet egyáltalán ilyetén összehasonlításnak alávetni.) És, mivel a páclé eleve kéznél volt, gondoltam, miért is ne dobhatnók be ama földi almát egy kis fűszeres előfüredőbe.

Bár malackománk kissé elitta előle az erejét, azért halványan csak képviseltette magát a végeredményt illetőleg. A nehéz étket egy kis csalamádé enyhítette, zsírjának lágy kovászos kenyér ágyzott bendőnkben.

Hozzávalók/

1,5 kg  süldő lapocka

A pácléhez:

víz, amennyi ellepi

1-1,5 evőkanál só

Piros Arany 3 evőkanál

pici chili paprika 2-5, ki milyen csípősen szertné

2-3 nagyobb babérlevél

1-2 szem borókabogyó

1 kisebb köteg kakukkfű

1 kisebb köteg rozmaring

6-10 szem feketebors

1 kiskanál kömény

1-2 fej hagyma

4-6 gerezd fokhagyma

Sütéshez:

2 evőkanál zsír

Azonkívül:

1.5-3 kg krumpli étvágy szerint hozzá olaj, zsír, 4-5 gerezd fokhagyma

csalamádé vagy savanyú káposzta, jó sok

kovászos házi kenyér

A pácléhez valókat a vízbe hajigálom (nem árt, ha előtte kimérjük a húshoz való lábast, és a vizet, ami majd ellepi), és jól felfőzöm. Ahogy felforrt, el is zárom, és visszahűtöm. Akkor óvatosan belehelyezem a húst, aminek a bőrét előtte jól beirdaltam . Lefedem, és legalább egy éjszakán át állni hagyom, de a 24 óra sem válik kárára.

Akkor szép lassan puhára főzöm a húst benne. Se nem forrjon nagyon, se ne aludjon el a jószág. Ha megvan, zsírozott sütőlemezre szedem. Eleinte csak olyan 190 fokon olvasztom a zsírját, nagyjából fél órán keresztül, majd 220-230 fokon pörcösre pirítom. Ja igen, mielőtt sütni kezdem, végigkenem zsírral. 

Amíg malacunk a bálba készülődik, addig a krumplit megpucolom, és egészben hagyva megfőzöm a páclében. Nem kell 100%-osra, mert akkor szétesik. Mikor kész, kiveszem, és hidegre rakom, hogy meg is tudjam még fogni aznap. Olajat hevítek, mibe teszek kis zsírt is és pár gerezd fokhagymát. Négybe vágom a burgonyát, és szép alsó közép lángon, nem sietve sehová, pirosra sütöm. Túl nagy fokozatra nem érdemes kapcsolni, mert égett mellékíze lesz, és ki is szárad.

Úgy érdemes időzíteni, hogy mikor a hús kész van, egy olyan negyed órát-húsz percet tudjon tálalás előtt állni. A krumplinak 30 perc sütési idő kell nagyjából. Ha a hús kicsit több ideig áll, nem árt neki, azért ne siettessük a krumplit.

Körözöttes párnácskák

Most körözöttet tettem bele, de  tölthető akár kapros túróval, gombával, csirkemájjal, sonkával is. A lényeg, hogy ne legyen túl zsíros a töltelék - pl. kolbász -, mert a tészta már bőségesen tartalmaz. 

A tészta leírása itt. A töltelék olyan 200 g körül volt. A tetejére pedig egy tojás felverve és némi köménymag kell.

A tésztát vékonyra nyújtom, és fánkszaggatóval kiszúrom. A kör felének a szélét megkenem a felvert tojással. Kevés tölteléket elhúzok rajta - nagyjából egy jó kávéskanálnyit. Inkább lapos legyen, mint egy helyen egy púp, mert sütésnél szétnyomná. A síma felét ráhajtom a tojással kentre, és egy villa hátuljával lelapogatva megcakkozom. Megkenem tojással a tetejét, és leszórom köménymaggal. Közepesen forró sütőben pirosodásig sütöm.

Tenyeres krumpli snidlinges sajtkrémmel

Mostanában erre vagyok rákattanva...és iiigen, tenyeres, mert a két tenyerem közt nyomom szét. Hát valamilyen nevet csak kellett adni a gyereknek... 

 Annyi az egész tudomány, hogy  megfőzöm a krumplit - nálam a kisközepes sárga a nyerő. Aztán, ha kihűlt, héjastól két tenyér közt finoman összenyomom. Jó kanálnyi olajon megpirítani. (Közel sem baj, ha fordítgatásnál darabokra esik.) Még az elején tengeri sót adok hozzá, kicsit később nagyobbakra vágott fokhagymából 2-3-at, pötty vajat és aprított, friss rozmaringot. 

A natúr krémsajtot enyhén sózom, és snidlinget keverek bele. Ennyi.

Egy "leheletnyi' saláta kísérőnek, és kész a komplett nyári ebéd vagy vacsi. Ősszel és télen jó garnírung, pl. kacsa mellé - persze sajtkrém nélkül..

Marhalábszár savanyún

Egy igazán vajpuha, pikánsan savanykás marhahús-étel. Legjobb, ha egy vastagabb lábszár elejét vesszük, akkor 1 kilóból 4-5 szép szelet jön ki. Ha nincs, vegyünk kettőt-hármat, és az inas részt tegyük el pörköltnek.

1000 g marhalábszár (eleje)

4 nagyobb gerezd fokhagyma vagy 1 hagyma

1 evőkanál mustár

pár ág rozmaring

pár szál borsikafű (opcionális)

8-10 szemes bors

1 + 1 nagyobb babérlevél

1 dl főzőtejszín vagy tejföl

1 csapott evőkanál liszt

ecet, só, cukor, olaj

A lábszárat olyan négy centis karikákra vágom. Egy nagyobb serpenyőben kevés olajat hevítek, és és az érmék mindkét oldalát jól lepirítom. Ha ezzel megvagyok, egy lábasba helyezem - lehetőleg olyanba, amiben elférnek egymás mellett. Rávágom a fokhagymát, a tetejükre kenem a mustárt, beleteszem a babért, majd beterítem fűszerekkel. Felöntöm jó decinyi vízzel, és rotyogtatva vajpuhára főzöm- félúton sózom. Ha kész, kiveszem a húsokat, a levet pedig átszűröm. Tejszínt adok hozzá,plusz egy babért - a régit kivettem-, majd olajat, lisztet elkeverek, ezzel besűrítem kissé - sosem pirítom le a rántást csak elkeverem egy kis tálkában a hozzávalókat. Ecettel, cukorral ízesítem. A húst visszateszem, és hagyom, hogy kissé átvegye a savanyú ízt. Jól megy hozzá a tészta, sültkrumpli, vagy a szalvétagombóc felszeletelve, serpenyőben, kis olajon két oldalán lepirítva

Kelkáposzta leves húsgombóccal

Hidegebb napokra egy kis lélekmelegítő, akár mára is. Nagy adag, bőven lehet belőle kanalazni...

1 kisebb sötétzöld kel
100-150 g füstölt, húsos szalonna
5-6 szem krumpli
1.5 dl tejszín
só, köménymag
2 citrom leve

500 g sertés darálthús
jó 1 dl rizs
1 nagyobb fej hagyma
1 tojás
1 kisebb csomó petzöld
só, bors

liszt, olaj

A káposztát laskára vágom, a krumplit pedig kockára. Egy lábasba teszem, a kisebb csíkokra vágott szalonnával együtt. Sózom, köményezem, és szépen felöntöm vízzel, számítva arra, hogy még a gombócok is beleférjenek - de azért ne túl sokkal, nehogy híg legyen. Mikor félig főtt, beleteszem a gombócokat.

 Ezekhez a darálthústba keverem az apróra vágott hagymát és petrezselyem zöldet, a tojást és a enyhén előfőzött, már legalább langyosra hűlt rizst. Sózom, borsozom. Jól összedolgozom, majd kicsit állni hagyom. (Lehet akár a leves feltétele előtt is összeállítani.)

 Pici gombócokat formálok, és a félig főtt káposztához teszem. Együtt kifőzöm. Ha kész, berántom - persze lehet habarni is. A végén hozzáadom a tejszínt és a citromlevet.

Vörösboros szilvaleves habarás nélkül

Számomra a legfinomabb gyümölcslevesek egyike. Viszont valóban jó szilva kell hozzá. Szerintem teljesen mindegy milyen fajta, lényeg, hogy legyen mélysége az ízének. Egy titka van; nem higítom túl. Kap egy kis vörösbort  még az elején, és tejszínt a legvégén. Se rántás, se habarás, csak egy rövid mixelés, és kész.

1 kg szilva

1-1.5 dl vörösbor

1 dl víz

1.5-2 dl tejszín

1 citrom reszelt héja

1 vastagabb citrom karika

2 csomag vaníliás cukor

kb. 4 evőkanál kristálycukor

1 rúd fahéj

2 csipet só

A szilvát magozom, és nagyobbakra aprítom. Rászórom a cukrokat és a sót, ráreszelem a citromot, amiből egy karikát is belenyomok, a fahéjjal együtt. Meglocsolom  borral és vízzel, és lefedve összefőzöm. Kiveszem a szilva egyharmadát, a többit botmixerrel pürésítem. Felöntöm tejszínnel, és a kivett szilvát visszatéve összerottyantom. Ha kell, még utánízesítem.

Túróhabos-meggyes rakott palacsinta

A palacsintatésztát már nem közlöm le, de akinek nem lenne receptje ide kattintva talál.

A töltelékhez kb. három marék meggyet kimagoztam, feleztem, megszórtam olyan két kanál cukorral, fél üvegcse rumaromával. Hagytam állni.

A 25 deka tégelyes túrót - mehet bele több is - kikavartam 2 tojás sárgájával, egy citrom reszelt héjával, egy vaníliacukorral és a rumaroma másik felével. A két tojás fehérjét 10 deka cukorral keményre vertem, ezt a túróhoz kevertem. A kisült palacsintát (kb. 12-13 darabot) megkentem a túrókrémmel, elpötyögtettem meggyel - ezt leszűrtem előtte -, feltekertem.

Kettévágva őket egy kivajazott kerámiába tettem, közepes lángon olyan háromnegyed óra alatt átsütöttem. Tálalás előtt porcukorral megszórtam.

Lecsós tarja

Amolyan téli-nyári eledel. Én frissen szeretem hozzá készíteni a lecsót. Üveges, eltett, vizes lötty szóba sem jöhet. Azt tartsuk meg szépen a menüs konyháknak...

...és mivel szerintem lecsót készíteni mindenki tud, nagy receptleírásra nincs szükség - azért, ha valaki elsőáldozó, és kérdése merülne fel, iszom minden szavát.

Egy szép szelet csontos tarjára számítok kb, egy hagymát, másfél nagyobb tv paprikát, 3 normál paradicsomot és 4-5, jó fél centisre szelt vékony szál paraszt kolbászt. Fűszerezésnek egy csapott evőkanál Piros Aranyat.

 A tarjákat enyhén kiklopfolom, a hártyákat bevágom. Sózom, borsozom, bekenem fokhagymaporral, kicsi olajjal. Zacsiba teszem, aztán be a hűtőbe. Szeretem legalább egy órára állni hagyni.

 Kevés forró zsiradékban mindkét oldalát megkapatom. Kislángra veszem, és lefedve párolom olyan 20 percig. Akkor hozzáteszem a vatagabbra szelt hagymát, hosszában negyedelt paprikát és a szintén négybe szelt paradicsomot, kolbászkarikákat és a Piros Aranyat. Kicsit sózom, és finoman átkavarom. Lefedve hagyom puhulni, félúton vizet adva hozzá, mert elfővi a szaftját.

 Karikára vágott sültkrumplit készítettem hozzá, amit kivéve jól megfűszereztem. (só, bors, paprika, fokhagymapor, majoranna.)

Casino tojás franciasalátával

Igazi klasszikus darab, és őszintén szólva nem is bonyolult elkészíteni. Nekem lazán véve pont két órába telt. Szóval, ha még valaki szilveszterre szeretne előállni vele, akár időben is van. A hozzávalók nagyjából minden háztartásban előfordulnak, nagy bevásárlást nem igényel. Ahogy túl sok kommentet sem az elkészítése. Viszont azért pár kis ötlet: 

- nem árt egy-két tojással többet főzni, ugyanis pucolásnál könnyen történhet baleset, és válik fuccsá a munkánk

- valóban ügyelni kell rá, hogy az aljából vágjuk le azt a kis darabot, mert a tetején keresztül az életben ki nem szedjük a sárgát

- bár én tartottam tőle, hogy tortarácsra tegyem a tojásokat, és úgy folyassam rá a majonézt, viszont meg lehet próbálni sűrűbb, stabilabb ráccsal

- azért teszem előtte fagyasztóba a tojást, hogy jobban kössön rajta a zselatin

- ugyan nem írtam, de előtte finom sajtreszelőt is áthúzok a tetején, így nem olyan síkos, és szintén jobban tapad

... mégiscsak kisregény sikeredett:-))

Ja, és ha elfelejtettem volna:

Mindenkinek sikerekben és egészségben gazdag Boldog Újévet!

Hozzávalók (6 darabhoz):

a tojáshoz

6 tojás

3 evőkanál tejszín

1 teáskanál mustár

bors, szerecsendió

só, csipet cukor

a mártáshoz

2 tojás sárgája

1,5 dl olaj

150 g tejföl

1,5 evőkanál mustár 

1,5 citrom leve

két evőkanál cukor

kb. 1 teáskanál só

+ 1 kis csomag Dr. Oetker zselatin por

a saláta alaphoz

2 közepes krumpli

jó 3 evőkanál zöldborsó

1 répa

1 petrezselyem gyökér

1 kisebb alma

2-3 normál csemege uborka

díszíteni

Piros Arany

petrezselyemzöld

Először a krumplit rakom fel héjában főni. Aztán megtisztítom a répát, gyökeret, és kisebb kockákra vágom. Pici olajon, kevéske vízzel felteszem párolni. Pár perc után hozzáadom a borsót, sózom, készre párolom. Közben a hat tojást is felteszem jó sós vízben főni.

Közben elkészítem a majonézt; a két tojás sárgáját elegyítem a mustárral, majd adagolva az olajat, feszesre dolgozom. Ízesítem sóval, cukorral, citrommal, és végül a tejfölt keverem bele. Mindvégig kézi habverővel dolgozok.

Ha kihűlt a krumpli, felkockázom, ahogy az almát és az uborkát is. Hozzákeverem a zöldségalaphoz. Beleöntöm a mártás kb. kétharmadát, elkeverem, hűtőbe teszem.

A megpucolt tojások alját levágom, a sárgát kigurítom belőle, és egy tálkába gyűjtöm. Villával szétnyomkodom. Teszek bele sót, mustárt, borsot, bő szerecsendiót, csipet cukrot, tejszínt. Kikeverem, és egy kiskanállal óvatosan visszatöltöm a tojásokba. A kanál hátával mindig beljebb nyomkodom, de feszíteni nem szabad, mert beszakadhat. Egy tányérban a talpukra állítom, és lehetőleg fagyasztóba teszem pár percre.

A zselatint 5 kanál vízben elkeverem, enyhén felfőzöm, amíg elolvad. Egy kistálkába öntöm hűteni, majd onnan finoman a mástásba keverem. Kiveszem a tojásokat, és körkörösen, egy kanállal ráfolyatom a majonézt.Tálra szedem a salátát. Elrendezem, és finoman alányúlva, ráhelyezem a tojásokat. Megdíszítem.

Tejfölös bundás hús

Igazi jóllakatós paraszti étel. A bundája enyhén ropogós, alatta a tejföl krémes. Jó oka van, miért készítem szűzpecsenyéből. Hirtelen kell kisütni, magasabb lángon. Ha nem, akkor a tejföl savós lesz és kifolyik, a bunda lemállik, és ennyi idő alatt más hús sem igen puhul meg. A fűszerezéssel, sózással vigyázni kell kicsit, mert ennek a húsfajtának jóval lazábbak a rostjai, és szivacsként szívják magukba azt, ami rájuk kerül. Mennyiséget nem írok, mert mindenki tudja mennyi húst szokott fogyasztani, de azt elmondom, hogy eszi a tejfölt; tehát legalább egy nagy dobozzal vegyünk! Köretként inkább krumpli, és savanyúság illik hozzá.

Hozzávalók:

sertés szűzpecsenye

tejföl

liszt

fokhagyma granulátum (Kotányi)

mustár

só, bors

olaj a sütéshez

A szűzpecsenyét olyan nyolc centi hosszú darabokra vágom (nagyobbra nem érdemes hagyni, mert gond lehet a fordításnál). Ezeket hosszában ketté szelem, és olyan szép félcentisre klopfolom. Mindkét oldalát bedörzsölöm sóval, fokhagymával, borssal, majd egy kis mustárral. Tíz-tizenöt percre állni hagyom. A tejfölt egy tálba öntöm, és kis sóval elkeverem. Megforgatom benne a húst, aztán lisztbe mártom. Nem kell nyomogatni, csak hagyni pár másodpercig (10-15), hogy a tejföl picit beszívja. Akkor forró olajba (de nem annyira, amiben megég) teszem. Mikor látom, hogy barnul a széle, óvatosan megfordítom, és hagyom a másik oldalát is kissé megpirulni. Kiszedem, de nem teszem törlőre, mert könnyen ráragad a bunda.

Köretként jól passzol hozzá a tejfölös krumplipüré. Ehhez a krumplit, sós vízben 2 gerezd fokhagymával megfőzöm. Leszűröm, majd elverem kevés vajjal, és annyi tejföllel, amitől krémessé válik. Savanykás íze miatt kitűnő nehezebb húsokhoz.

Szardíniás spagetti

Szakállas kis recept ez már, viszont néha előveszem. Erősebb aromájú, így jobban passzol az őszi/téli menübe. Olyan huszonéve kóstoltam először egy osztrák ismerősünknél, és ott helyben fejembe mászott a receptje. Annyit változtattam rajta, hogy ketchup helyett magam főzök alapot neki. 

Hozzávalók:

400 g egész darabos paradicsomkonzerv

3 x 90 g töltösúly paradicsomos szardínia (itt Hamé Ocean)

1 nagyobb hagyma

1 kisebb zeller

3 gerezd fokhagyma

1,5 dl száraz vörösbor

1 teáskanál mustár

2 x 1 kiskanál kakukkfű vagy oregano

1 evőkanál cukor

olivaolaj minden mennyiségben

só

250 g spagetti

parmezán a tetejére (opcionális)

Először a paradicsomszósz alapot készítem el; olivaolajon meghuzatom a megpucolt, kettévágott hagymát, és a vastagabb karikákra vágott zellert. Megszórom cukorral, és hangyányit lekaramellizálom. Sózom, hozzáöntöm a paradicsomot. Kissé összetördelem, és megszórom kakukkfűvel. Lefedem, és olyan 20 percig kisebb lángon hagyom összerottyanni. Akkor leveszem róla a fedőt, és közepes lángon, néha megkavarva sűrűbbé főzöm. Kiszedem belőle a zöldségeket.

Egy másik edénybe olivaolajon meghuzatom a szeletekre vágott fokhagymákat. Ráöntöm a szószt, elkeverem benne a mustárt, majd felöntöm a borral, megszórom kakukfűvel. Pár perc alatt nagyobb lángon összefőzöm. Hozzáteszem a szardíniákat, és fedő alatt jól átmelegítem.

Tálalásnál lehet a spagetti tetejére halmozni, és parmezánt reszelni rá vagy teljesen összekeverni a tésztával, ki hogy szereti.

Nagyi krumplisalátája

Más néven sváb krumplisalátaként is ismert. Jellegzetessége, hogy a salátát síma vizes marinád helyett levesalappal öntik fel, és pirított szalonnakockával dúsítják.

Hozzávalók:

1000 g burgonya

2 fej lilahagyma

125-150 g apró kockára vágott füstölt kolozsvári szalonna

1 csésze hús-vagy zöldségleves (hiányában 1 leveskocka + víz)

1 teáskanál mustár

3 evőkanál 10%-os ecet

1 bő evőkanál cukor

só, bors

A krumplt héjában megfőzöm. Ha kihűlt, meghámozom, és kisebb kockákra vágom. A hagymát is felaprítom, elkeverem a krumplival, ahogy a lepirított bacont is. Jól megsózom, borsozom, hozzáadom a mustárt.

Ha nincs levesem, akkor egy csésze forró vízben feloldok egy leveskockát. Beleteszem a cukrot, ecetet, jól elkeverem, és a krumplira öntöm. Elkeverem. Megkóstolom. Valószínűleg sótlan lesz, úgyhogy utánsózom. Hűtőbe téve jól összeérlelem - vagyis nem árt éjszakára békén hagyni, vagy ha estére készítem, akkor napközben hűtöm be.

Snidlinges pogácsa

Nagyszerű kis vendégváró, sör - és borkorcsolya. A tésztája nagyon könnyed, leveles. Viszont pepecselős az összeállítása, úgyhogy csakis azoknak ajánlanám, akik szeretnek a konyhában molyolni. A snidling és a tetején lévő erősebb aromájú sajt kellemes egységet alkot, a dió ropogóssá teszi. Sóigényes!

A tésztája nagyon egyszerű, ha bárki növelni vagy csökkenteni szeretné a mennyiséget, könnyűszerrel átalakíthatja, egyszerűen ossza el a kívánt mennyiséget három felé; harmad liszt/vaj/túró. Az itt leírt adag tökéletes arra, hogy kikísérletezhessük a nekünk elegendő mennyiséget, sütőidőt, etc.. 

Hozzávalók:

250 gr liszt

250 gr tégelyes túró

250 gr vaj (esetleg margarin)

1 teáskanál só

1 szép csomó snidling

50-60 gr erősebb aromájú, érett, kemény sajt

pár szem dió

1 tojás a tetejére

A lisztet elkeverem a sóval, majd eldolgozom a félpuha, kockára vágott vajjal, és végül a túróval. (Nem kell bele több liszt!) Nagyjából téglát formázok, és folpackba tekerem. Hűtőbe teszem egy órára. Fél centi vastag téglalapot nyújtok belőle, és elosztom rajta a felaprított snidlinget, ügyelve, hogy a végeire is jusson, sózom. Mintha piskótatekercset csinálnék, szorosabban feltekerem (inkább hosszú legyen, mint dagi). Középen kettévágom. Egymásra helyezem, úgy hogy az egyik vége, a másik vágott közepére essen. Kissé lenyomkodom tégalappá, folpackba teszem, és fél órát pihentetem a hűtőben. Kivéve, 45 fokos szögben elfordítom (ettől, az ellentétes tekeréstől fog szépre nőni.). Újra félcentisre nyújtom, feltekerem, kettévágom, egymásra fordítom, ellapítom, folpacka bugyolálom, hűtőbe teszem fél órára. Addig előmelegítem a sütőt 180 fokra.

A sajtot nem reszelem, hanem késsel felaprítom. Mikor félig-meddig kész, hozzáaprítom a diót. A tésztát félcentisre nyújtom, lekenem a felvert tojással, és három centi átmérőjü pogácsaszaggatóval kiszúrom őket. Tepsire teszem - nyugodtan lehet közelebb egymáshoz, mert csak felfele nő -, és egyenként diós sajtot teszek a tetejükre. Kissé megsózom, sütőbe teszem. Nekem húsz perc kellett ahhoz, hogy pirosak legyenek. Lehet sütni nyugodtan pirosabbra kicsit, nem fog kiszáradni. Viszont a hidegebb sütő árthat neki. 

A vajas tésztáknak az a titkuk, hogy hideg tésztát kell meleg sütőbe pakolni. Ha meleg a tészta, és hideg a sütő, a vaj egyszerűen kifolyik a liszt alól. Szóval, ha másik tepsit is készítünk elő, fontos, hogy hideg helyen pihenjen addig, amíg nem tesszük be sütni.

Töltött csirkecomb

Hozzávalók:

2 nagy csirkecomb farrésszel

1 nagyobb fej hagyma

2 zsemle

3 kisebb csiperke (opcionális) 

1 darab csirkemáj (opcionális)

1 tojás

1 csomó petrezselyemzöld

1-2 gerezd fokhagyma vagy kevéske por

majoranna

só, bors

olaj vagy zsír

A combokat bedörzsölöm sóval, és egy bő óráig sózódni hagyom. A hagymát szálasra vágom, zsiradékon lepirítom a felszelt gombával együtt. A zsemlét széttépkedem, vízben kissé megáztatom. Jól kinyomkodom és a gombás hagymához keverem, az apróra vágott petrezselyemzölddel együtt. Sózom, borsozom, és áthevítve kissé hagyom, hogy lekapja. Persze folyton kevergetem. Ez max 4-5 percet vesz igénybe. A tűzről levéve, ha kicsit kihűlt a massza, jól elkeverem a tojással és az elkapart csirkemájjal.

A combok bőrét a gerincnél késsel kissé felszúrom, majd egyik ujjamat bedugva, ide-oda mozgatva, egészen az alsócomb végéig fellazítom a bőrt. Kanalanként lassan belenyomkodom a tölteléket a zsebbe, majd a bőr külsején letolom egészen ameddig tudom. A végét egy fogpiszkálóval finoman lezárom. Megszórom majorannával, alul bedörzsölöm kicsit fokhagymával.

Kizsírozott tálba teszem, közepes lángon, kétszer-háromszor saját zsírjával locsolgatva pirosra sütöm. Inkább alsó rácson készítem (kivéve a gázt), mert így nem ég meg a teteje.

Étel a falon

Lelki szemeimmel látom, ahogy a cím olvastán sokak előtt filmként lepereg egy spenóttól zöldben pompázó fal, pár, al dente tesztelést túlélő kornyadt spagettiszál vagy akár a már unalomig szétgagelt palacsinta dobálós mutatvány maradványai. 

Persze, juszt sem erről lesz szó! Az a nagy helyzet, hogy van ám - persze tőlünk nyugatabbra -, egy irányzat, amely egy ideje igencsak kezd külön életet élni. Food painting a becses neve. Magyarán, szó szerint étel festészet, de ez annyira fogcsikorgatóan erőltetett, hogy inkább hagyom az eredetit.

Ugye, csendéletet már mindenki látott. Általánosságban, azon képek megnevezésének összességét jelenti, amin egy téren belül tárgyak, virágok, növények, ételek, italok - jellemzően "holt tárgyak" - kerülnek bemutatásra. (Nálunk igazából a virágcsendélet az, amelynek külön megjelöléssel szoktak adózni.) A képlet; egy - többnyire abrosszal leterített asztalon - gyümölcstál, kenyér sajttal, esetleg valamilyen sült vagy vad, italként leginkább vörösbor, néhol sütemények. A körítés; horgolt terítőcskék, ón-, réz-, porcelán-, üvegtálak. A színvilág visszafogott, és az embernek az az érzése, mintha egy elsötétített szobában festették volna. Nincs igazából se fény, se vibrálás. Elnézegeti az ember, de eszébe sem jut ez alapján kívánósnak lenni, és vásárolni rohanni, netán szájtátva elbámulni azon, hogy a máriába is csinálhatták!

De ahogy változnak a korok és ízlések, úgy változik a festészet is. Mára már ez az ódon hangulat tovatünt. Egyszerűen divatja múlt. Az áporodott levegőt üde szellő járja át, tág ablak nyílt a világra. Sokkal bővebb és merészebb a témaválasztás, így nemcsak maguk az ételek, hanem a hozzájuk kapcsolódó tárgyak is megjelennek. Pl. ketchupos üveg, csipszes zacskók, csokipapírok, mosogatószerek etc.. A helyszín is bővült - ide kattintva Bernardinál is látható - konyha, hűtőpult, illetve az asztal sem direkte, tudatosan és látványosan asztal, inkább egy hely amin a tárgy megjelenítődik. 

A kirobbanó frissességhez - sok szinte happening-szerű -, nem kis technikai tudás is párosul. És valahogy felmerül a kérdés; vajon a hiperrealizmus választotta a food paintinget, vagy a food painting vívott ki magának akkora figyelmet, hogy egyre több hiperrealista festő teszi palettájára. Mindenesetre összekapcsolódtak.

Azért meg kell említeni, nem csak fotószerű képek léteznek, de talán ez a leglátványosabb. Csak egy pár képet tettem ki, és egy pár festőt soroltam fel - a kép alatti nevekre kattintva megnyílnak a weboldalak -, de a lista ennél jóval bővebb! Azért őket választottam, mert ők vannak leginkább hatással rám. Ha viszont valakit mélyebben érdekel a téma, angol nyelven elég információt talál róla.

Tjalf Sparnaay

Mary Ellen Johnson

Luciano Ventrone

Roberto Bernardi

Luigi Benedicenti

Pamela Michelle Johnson

Ralph Goings

Carol Gillott

Mit tegyünk ha kiskutyánk folyamatosan köti az ebet a karóhoz, avagy ki nevel a végén?

kép innen

Hol vannak már azok a szép idők, mikor kedvenc négylábúink beérték holmi nagyzsákos, olcsó kutyapogácsával, tápokkal, amik legfeljebb egy ízben voltak kaphatók? Rég volt, nagyon rég. Olyan messzi, mire sok ifjonti blogolvasó már nem is emlékezhet, hiszen talán még gondolatban sem fogalmazódott meg jövőbeni világrajövetelük.

Mikor én gyermek voltam - valamikor az átkos virágzásában -, nem volt ekkora kalamajka az ebek körül. Volt vizük, kajájuk, rendes kutyaházuk, és slussz! Most van kiskabátjuk, ékszereik, külön nekik gyártott édibédi körömlakkjuk, kutyafodrász által kreált festett-trimmelt szőröcskéjük. Anyám! Csak aztán a nagy törődésben nehogy elvesszen maga a lényeg... a K.U.T.Y.A.!

Mert a kutya volt, lesz, létezik. Idomulva saját hülyeségeinkhez, modernizálódtak. Kisujjunkat nyújtottuk, és mostmár ők sem érik be akármivel. A legjobb pihepuha felfújható kutyaágy, amire korona van arannyal hímezve, cicomás, porcelán kutyatál, cipőcske, kabátka, külön tv csatorna - naná! Summa summárum; Elnyápicolódtak - velünk együtt.

De mivel a kutya okos, és igen rafinált állat tud lenni, ahol rést talál a pajzson, kosárra tör ...és be is dobja. Még mielőtt mi, nagyokos gazdik észbekaphatnánk. Aztán persze már veszett fejsze nyele! Egy nap csak azt vesszük észre, hogy a neki szánt finomságok kerülnek legelőre a bevásárlólistán, miatta nézünk be a henteshez, és olyan ételt főzünk vagy sütünk, amit ő is szeret. És ha nem így lenne, jönnek a szomorú, könnybelábadt, melegbarna kutyatekintetek. Akkor is ha a hátad mögött áll, vagy akár a kert túloldalán szottyad. Érzed, tudod...néz. A lelkével.

És még mielőtt mi, kétlábonjáró, világhódító, rettentően fontos humanoidok szipogva elérzékenyülnénk, lássuk mit is tehetünk, hogy is kezeljünk ilyen fránya helyzeteket:

1. Sehogy! Adjuk meg magunkat, és megtörten lássuk be, győzött az ebünk. Lessük minden kívánságát, hiszen mostmár Ő a falkavezér!

2. Fogadjuk meg, ha legközelebb kutya vásárlására kerülne  sor, csakis eleve rövid élettartamú jószágot választunk, rövidítve esetleges jövőbeni szenvedéseinket. (Életbe léptetvén Murphy törvényét, kivételesen a miénk pont kétszeres matuzsálemi kort fog megélni.)

3. Távolítsuk el otthonról - őt vagy magunkat. Adjuk kicsit zordabb körülmények közé. Visszatérvén, "szemünk fénye" majd "megajándékoz". Csakis azokkal fog "jót" tenni, amik közel állnak hozzánk. A tv távirányító, cipők, drága magazinok, etc.

4. Alkalmazzunk makarenkói szigort, és hozzuk vissza régmúlt idők bevált nevelési módszerét;  pofozzuk fel! Ez leginkább közepes súlyú és termetű jószágoknál lehet hatékony. Apróbbaknál és óriásiaknál kerüljük! Míg előbbi egy jól irányzott atyai súlyától akár fel is dobhatja a pacskert, addig utóbbi legfeljebb röhög rajta.

5. Meséljük el neki mennyi nehéz sorsú fajtársa tengődik e világon. Láncra verve, víz nélkül kilökve, legyen szibériai hideg vagy sivatagi hőség. Ennek demonstrálására vegyünk fel ideillő riportokat tv műsorokból, és naponta (akár többször is) nézessük meg vele.

6. Sűrűn fenyegessük meg! A "soha többé nem kapsz enni ilyen finomat"-tól a "beadlak egy lelencházba, ott majd nyivákolhatsz"-ig, a spektrum széles skáláján mozoghatunk. Na és mivel "drága kiskutyánk" pontosan tudja, hogy úgysem tesszük meg, folyamatosan csinálhatunk hülyét magunkból.

7. Ordibáljunk vele! A helyzet nem válik jobbá, viszont mi megkönnyebbülhetünk a kiadott stressztől. Bónuszként végignézhetjük, ahogy kétrét hajtva magát sunnyog el haragunk elől. De legalább egy időre nyugi lesz.

8. Szokjunk rá a nyugtatóra! Váltsunk ki több dobozzal és mindig legyen kéznél, hiszen lakótársunk bárhol képes lesz idegeinkbe férkőzni. Legyen a konyhában, a tv közelében, kertasztalon, kocsiban, kistáskában.

9. Indítsunk gasztroblogot...:-))

A szunnyadó delikvens

Fűszeres rántott nyúl remuláddal

Hozzávalók:

a nyúlhoz:

1,2 kg nyúlhús

3 nagyobb gerezd fokhagyma

1 bő teáskanál örölt csemege paprika

1 csapott kávéskanál őrölt bors

1 bő teáskanál majoranna

2 csésze liszt

2-3 tojás

3 csésze prézli

bő olaj, só

a remuládhoz:

1 tojás sárgája

jó 1 dl étolaj

1 teáskanál mustár

1 csapott evőkanál cukor

fél citrom leve

2 evőkanál tejföl

só

1 aprócska fej vöröshagyma

1 közepes csemege uborka

1 jó teáskanálnyi petrezselyemzöld

1 jó teáskanálnyi kapor

Először a remuládot készítem el, lehetőleg előző este. A tojás sárgáját elkeverem a mustárral, kevés olajjal , majd folyamatosan öntve hozzá, feszes majonézt keverek. Sózom, cukrozom, citromot facsarok bele. Végül elkeverem a tejföllel. A hagymát és az uborkát egészen apróra vágom, ahogy a petrezselyemzöldet és a kaprot is. Összeforgatom a mártással, és hűtőbe téva hagyom összeérni az ízeket.

A nyulat jól bedörzsölöm sóval, majd a préselt fokhagymát, paprikát, borsot, majorannát is belemasszírozom. Két órára hűtőbe teszem. Utána a szokásos módon készítem. Lisztbe, tojásba, majd prézlibe forgatom, bő olajba kirántom. Nagyon zsengének tűnik a húsa, mint ami tíz perc alatt elkészül akár, de csalós! Jóval több időre van szükség ahhoz, hogy omlós legyen erre számítsunk! 

Remuláddal, sült krumplival tálalom.

Trüffelgolyó

Olyan receptet hoztam, aminek alapján egyszerű módon bárki elkészítheti őket. Két fontos eleme van; a jó minőségű csokoládé és a narancslikőr. Ezektől trüffel a trüffel. Főzőcsokoládéból és rumból is lehet készíteni - bár akkor már inkább cognac vagy brandy, pár csepp narancsaromával-, de a légy az előbbiektől fog dögleni! Aki szokott odahaza narancslikőrt "pancsolni" azzal is megpróbálhatja. 

Hozzávalók:

200 gr étcsokoládé

50 g vaj

0.5 dl tejszín

2 evőkanál Cointreau vagy Grand Marnier

némi kakaó a forgatáshoz, cukrozatlan

A tejszínt és a vajat kissé összeforralom. Elzárom, és hozzáteszem a feltördelt csokoládét. Néha megkavarva hagyom felolvadni. Ekkor beleöntöm az alkoholt, és finoman elkeverem benne. Hűtőbe teszem két órára. 

Egy tálcára a krémből elvéve, kis csokipöttyökkel sütőpapírt "ragasztok". Habzsákba teszem, és kisebb halmocskákat nyomok rá.(Én fecskendőbe tettem, mert így nem melegíti fel a kezem melege.) Újra hűtőbe teszem két órára.

Kakaót szórok egy kisebb mélytányérba. Beleforgatom a golyókat, és két tenyerem között kissé átgyúrom. Tálalóedénybe pakolgatom, és hagyom kicsit összeállni. Hűtőben tárolandó!

Kolbászos muffin

Hozzávalók (12 darabhoz):

150 gr liszt

150 gr juhtúró

fél arasznyi kolbász

3 evőkanál aprított kolozsvári szalonna

1 kisebb hagyma

3 tojás
1 dl tej

4 evőkanál olaj
1 kávéskanál sütőpor

só, kevéske cukor

pici gerezd fokhagyma

1 kávéskanál kömény

zsiradék a forma kikenéséhez

Először a szalonnát és a hagymát olajon átfuttatom, majd hagyom kihűlni. Addig a juhtúrót jól elkeverem a tojássárgákkal, a pépesre zúzott fokhagymával, köménnyel és pici cukorral - ez kiegyensúlyozza a túlnyomóan sós ízeket. A fehérjét pedig keményre verem. A kolbászt ha nagyom puha lenne, még előre mélyhűtőbe helyezem, majd azt is felkockázom. Egy kis zacsiba téve csipet liszttel összerázom, hogy sütésnél majd ne süllyedjen le az aljára. 

Ha minden megvan, olajostól a juhtúróba keverem a hagymás szalonnát, majd a sütőporral elkevert lisztet, és a tejet. Olyan galuskaszerű tésztát kapok, amibe fokozatosan beleforgatom a fehérjét, majd a kolbászt. 

Zsíradékkal kikent formába teszek egy-egy evőkanálnyit. Előmelegített sütőbe téve 185 fokon 20 perc alatt kész. Nem veszem ki azonnal, csak egy gyufásdobozzal kitámasztom a sütő ajtaját 5-10 percre. 

TIPP!

Ha hozzájutunk, érdemes egy kis apróra vágott snidlinggel feldobni. Nemcsak színesebb lesz tőle, de az ízeket is frissíti!

Cukros csiga

Hozzávalók (6 nagyobb darabhoz):

300 gr liszt
30 gr vaj
22 gr élesztő
1 dl langyos tej
30 gr cukor
fél kávéskanál só
1 tojás
1 csipet reszelt citromhéj
1 tojás sárgája a tetejére

kristálycukor megszórni

A lisztben elmorzsolom az élesztőt, hozzáteszem a cukrot, sót, tojást, citromhéjat, majd beleöntöm a tejet. Félig kidolgozom. Akkor beleteszem a puhább vajat, és pár perc alatt kidagasztom. Megszórom egy kevés liszttel, letakarom és meleg helyen 30 percet kelesztem. Enyhén lisztezett felületre húzom, és rudat formázok belőle. Harmadolom, majd mindet ketté vágom. Hat darabkát kapok belőle. Tenyerem közé fogom, és olyan 50 centis nudlit sodrok. Ha túl lisztes lenne, kis vízzel nedvesítem a tenyerem, ha meg tapad, kissé lisztezem. Sütőlemezre tett papíron csiga formában feltekerem, úgy hogy hogy nem hagyom összeérni, hanem fél-egy centit hagyok a tészták között, és csak a végét símítom egy kis vízzel hozzá. Én mindig nedvesebb tésztával dolgozok, így könnyebben összetapad. Megkenem kicsit vízzel, és letakarva még 30 percet kelesztem. Ezalatt előmelegítem a sütőt 180 fokra. Mielőtt betenném, megkenem tojássárgával, és megszórom cukorral. Olyan 15 perc alatt pirosra sülnek.