Casino tojás franciasalátával

Igazi klasszikus darab, és őszintén szólva nem is bonyolult elkészíteni. Nekem lazán véve pont két órába telt. Szóval, ha még valaki szilveszterre szeretne előállni vele, akár időben is van. A hozzávalók nagyjából minden háztartásban előfordulnak, nagy bevásárlást nem igényel. Ahogy túl sok kommentet sem az elkészítése. Viszont azért pár kis ötlet: 

- nem árt egy-két tojással többet főzni, ugyanis pucolásnál könnyen történhet baleset, és válik fuccsá a munkánk

- valóban ügyelni kell rá, hogy az aljából vágjuk le azt a kis darabot, mert a tetején keresztül az életben ki nem szedjük a sárgát

- bár én tartottam tőle, hogy tortarácsra tegyem a tojásokat, és úgy folyassam rá a majonézt, viszont meg lehet próbálni sűrűbb, stabilabb ráccsal

- azért teszem előtte fagyasztóba a tojást, hogy jobban kössön rajta a zselatin

- ugyan nem írtam, de előtte finom sajtreszelőt is áthúzok a tetején, így nem olyan síkos, és szintén jobban tapad

... mégiscsak kisregény sikeredett:-))

Ja, és ha elfelejtettem volna:

Mindenkinek sikerekben és egészségben gazdag Boldog Újévet!

Hozzávalók (6 darabhoz):

a tojáshoz

6 tojás

3 evőkanál tejszín

1 teáskanál mustár

bors, szerecsendió

só, csipet cukor

a mártáshoz

2 tojás sárgája

1,5 dl olaj

150 g tejföl

1,5 evőkanál mustár 

1,5 citrom leve

két evőkanál cukor

kb. 1 teáskanál só

+ 1 kis csomag Dr. Oetker zselatin por

a saláta alaphoz

2 közepes krumpli

jó 3 evőkanál zöldborsó

1 répa

1 petrezselyem gyökér

1 kisebb alma

2-3 normál csemege uborka

díszíteni

Piros Arany

petrezselyemzöld

Először a krumplit rakom fel héjában főni. Aztán megtisztítom a répát, gyökeret, és kisebb kockákra vágom. Pici olajon, kevéske vízzel felteszem párolni. Pár perc után hozzáadom a borsót, sózom, készre párolom. Közben a hat tojást is felteszem jó sós vízben főni.

Közben elkészítem a majonézt; a két tojás sárgáját elegyítem a mustárral, majd adagolva az olajat, feszesre dolgozom. Ízesítem sóval, cukorral, citrommal, és végül a tejfölt keverem bele. Mindvégig kézi habverővel dolgozok.

Ha kihűlt a krumpli, felkockázom, ahogy az almát és az uborkát is. Hozzákeverem a zöldségalaphoz. Beleöntöm a mártás kb. kétharmadát, elkeverem, hűtőbe teszem.

A megpucolt tojások alját levágom, a sárgát kigurítom belőle, és egy tálkába gyűjtöm. Villával szétnyomkodom. Teszek bele sót, mustárt, borsot, bő szerecsendiót, csipet cukrot, tejszínt. Kikeverem, és egy kiskanállal óvatosan visszatöltöm a tojásokba. A kanál hátával mindig beljebb nyomkodom, de feszíteni nem szabad, mert beszakadhat. Egy tányérban a talpukra állítom, és lehetőleg fagyasztóba teszem pár percre.

A zselatint 5 kanál vízben elkeverem, enyhén felfőzöm, amíg elolvad. Egy kistálkába öntöm hűteni, majd onnan finoman a mástásba keverem. Kiveszem a tojásokat, és körkörösen, egy kanállal ráfolyatom a majonézt.Tálra szedem a salátát. Elrendezem, és finoman alányúlva, ráhelyezem a tojásokat. Megdíszítem.

Tejfölös bundás hús

Igazi jóllakatós paraszti étel. A bundája enyhén ropogós, alatta a tejföl krémes. Jó oka van, miért készítem szűzpecsenyéből. Hirtelen kell kisütni, magasabb lángon. Ha nem, akkor a tejföl savós lesz és kifolyik, a bunda lemállik, és ennyi idő alatt más hús sem igen puhul meg. A fűszerezéssel, sózással vigyázni kell kicsit, mert ennek a húsfajtának jóval lazábbak a rostjai, és szivacsként szívják magukba azt, ami rájuk kerül. Mennyiséget nem írok, mert mindenki tudja mennyi húst szokott fogyasztani, de azt elmondom, hogy eszi a tejfölt; tehát legalább egy nagy dobozzal vegyünk! Köretként inkább krumpli, és savanyúság illik hozzá.

Hozzávalók:

sertés szűzpecsenye

tejföl

liszt

fokhagyma granulátum (Kotányi)

mustár

só, bors

olaj a sütéshez

A szűzpecsenyét olyan nyolc centi hosszú darabokra vágom (nagyobbra nem érdemes hagyni, mert gond lehet a fordításnál). Ezeket hosszában ketté szelem, és olyan szép félcentisre klopfolom. Mindkét oldalát bedörzsölöm sóval, fokhagymával, borssal, majd egy kis mustárral. Tíz-tizenöt percre állni hagyom. A tejfölt egy tálba öntöm, és kis sóval elkeverem. Megforgatom benne a húst, aztán lisztbe mártom. Nem kell nyomogatni, csak hagyni pár másodpercig (10-15), hogy a tejföl picit beszívja. Akkor forró olajba (de nem annyira, amiben megég) teszem. Mikor látom, hogy barnul a széle, óvatosan megfordítom, és hagyom a másik oldalát is kissé megpirulni. Kiszedem, de nem teszem törlőre, mert könnyen ráragad a bunda.

Köretként jól passzol hozzá a tejfölös krumplipüré. Ehhez a krumplit, sós vízben 2 gerezd fokhagymával megfőzöm. Leszűröm, majd elverem kevés vajjal, és annyi tejföllel, amitől krémessé válik. Savanykás íze miatt kitűnő nehezebb húsokhoz.

Szardíniás spagetti

Szakállas kis recept ez már, viszont néha előveszem. Erősebb aromájú, így jobban passzol az őszi/téli menübe. Olyan huszonéve kóstoltam először egy osztrák ismerősünknél, és ott helyben fejembe mászott a receptje. Annyit változtattam rajta, hogy ketchup helyett magam főzök alapot neki. 

Hozzávalók:

400 g egész darabos paradicsomkonzerv

3 x 90 g töltösúly paradicsomos szardínia (itt Hamé Ocean)

1 nagyobb hagyma

1 kisebb zeller

3 gerezd fokhagyma

1,5 dl száraz vörösbor

1 teáskanál mustár

2 x 1 kiskanál kakukkfű vagy oregano

1 evőkanál cukor

olivaolaj minden mennyiségben

só

250 g spagetti

parmezán a tetejére (opcionális)

Először a paradicsomszósz alapot készítem el; olivaolajon meghuzatom a megpucolt, kettévágott hagymát, és a vastagabb karikákra vágott zellert. Megszórom cukorral, és hangyányit lekaramellizálom. Sózom, hozzáöntöm a paradicsomot. Kissé összetördelem, és megszórom kakukkfűvel. Lefedem, és olyan 20 percig kisebb lángon hagyom összerottyanni. Akkor leveszem róla a fedőt, és közepes lángon, néha megkavarva sűrűbbé főzöm. Kiszedem belőle a zöldségeket.

Egy másik edénybe olivaolajon meghuzatom a szeletekre vágott fokhagymákat. Ráöntöm a szószt, elkeverem benne a mustárt, majd felöntöm a borral, megszórom kakukfűvel. Pár perc alatt nagyobb lángon összefőzöm. Hozzáteszem a szardíniákat, és fedő alatt jól átmelegítem.

Tálalásnál lehet a spagetti tetejére halmozni, és parmezánt reszelni rá vagy teljesen összekeverni a tésztával, ki hogy szereti.

Nagyi krumplisalátája

Más néven sváb krumplisalátaként is ismert. Jellegzetessége, hogy a salátát síma vizes marinád helyett levesalappal öntik fel, és pirított szalonnakockával dúsítják.

Hozzávalók:

1000 g burgonya

2 fej lilahagyma

125-150 g apró kockára vágott füstölt kolozsvári szalonna

1 csésze hús-vagy zöldségleves (hiányában 1 leveskocka + víz)

1 teáskanál mustár

3 evőkanál 10%-os ecet

1 bő evőkanál cukor

só, bors

A krumplt héjában megfőzöm. Ha kihűlt, meghámozom, és kisebb kockákra vágom. A hagymát is felaprítom, elkeverem a krumplival, ahogy a lepirított bacont is. Jól megsózom, borsozom, hozzáadom a mustárt.

Ha nincs levesem, akkor egy csésze forró vízben feloldok egy leveskockát. Beleteszem a cukrot, ecetet, jól elkeverem, és a krumplira öntöm. Elkeverem. Megkóstolom. Valószínűleg sótlan lesz, úgyhogy utánsózom. Hűtőbe téve jól összeérlelem - vagyis nem árt éjszakára békén hagyni, vagy ha estére készítem, akkor napközben hűtöm be.

Snidlinges pogácsa

Nagyszerű kis vendégváró, sör - és borkorcsolya. A tésztája nagyon könnyed, leveles. Viszont pepecselős az összeállítása, úgyhogy csakis azoknak ajánlanám, akik szeretnek a konyhában molyolni. A snidling és a tetején lévő erősebb aromájú sajt kellemes egységet alkot, a dió ropogóssá teszi. Sóigényes!

A tésztája nagyon egyszerű, ha bárki növelni vagy csökkenteni szeretné a mennyiséget, könnyűszerrel átalakíthatja, egyszerűen ossza el a kívánt mennyiséget három felé; harmad liszt/vaj/túró. Az itt leírt adag tökéletes arra, hogy kikísérletezhessük a nekünk elegendő mennyiséget, sütőidőt, etc.. 

Hozzávalók:

250 gr liszt

250 gr tégelyes túró

250 gr vaj (esetleg margarin)

1 teáskanál só

1 szép csomó snidling

50-60 gr erősebb aromájú, érett, kemény sajt

pár szem dió

1 tojás a tetejére

A lisztet elkeverem a sóval, majd eldolgozom a félpuha, kockára vágott vajjal, és végül a túróval. (Nem kell bele több liszt!) Nagyjából téglát formázok, és folpackba tekerem. Hűtőbe teszem egy órára. Fél centi vastag téglalapot nyújtok belőle, és elosztom rajta a felaprított snidlinget, ügyelve, hogy a végeire is jusson, sózom. Mintha piskótatekercset csinálnék, szorosabban feltekerem (inkább hosszú legyen, mint dagi). Középen kettévágom. Egymásra helyezem, úgy hogy az egyik vége, a másik vágott közepére essen. Kissé lenyomkodom tégalappá, folpackba teszem, és fél órát pihentetem a hűtőben. Kivéve, 45 fokos szögben elfordítom (ettől, az ellentétes tekeréstől fog szépre nőni.). Újra félcentisre nyújtom, feltekerem, kettévágom, egymásra fordítom, ellapítom, folpacka bugyolálom, hűtőbe teszem fél órára. Addig előmelegítem a sütőt 180 fokra.

A sajtot nem reszelem, hanem késsel felaprítom. Mikor félig-meddig kész, hozzáaprítom a diót. A tésztát félcentisre nyújtom, lekenem a felvert tojással, és három centi átmérőjü pogácsaszaggatóval kiszúrom őket. Tepsire teszem - nyugodtan lehet közelebb egymáshoz, mert csak felfele nő -, és egyenként diós sajtot teszek a tetejükre. Kissé megsózom, sütőbe teszem. Nekem húsz perc kellett ahhoz, hogy pirosak legyenek. Lehet sütni nyugodtan pirosabbra kicsit, nem fog kiszáradni. Viszont a hidegebb sütő árthat neki. 

A vajas tésztáknak az a titkuk, hogy hideg tésztát kell meleg sütőbe pakolni. Ha meleg a tészta, és hideg a sütő, a vaj egyszerűen kifolyik a liszt alól. Szóval, ha másik tepsit is készítünk elő, fontos, hogy hideg helyen pihenjen addig, amíg nem tesszük be sütni.

Töltött csirkecomb

Hozzávalók:

2 nagy csirkecomb farrésszel

1 nagyobb fej hagyma

2 zsemle

3 kisebb csiperke (opcionális) 

1 darab csirkemáj (opcionális)

1 tojás

1 csomó petrezselyemzöld

1-2 gerezd fokhagyma vagy kevéske por

majoranna

só, bors

olaj vagy zsír

A combokat bedörzsölöm sóval, és egy bő óráig sózódni hagyom. A hagymát szálasra vágom, zsiradékon lepirítom a felszelt gombával együtt. A zsemlét széttépkedem, vízben kissé megáztatom. Jól kinyomkodom és a gombás hagymához keverem, az apróra vágott petrezselyemzölddel együtt. Sózom, borsozom, és áthevítve kissé hagyom, hogy lekapja. Persze folyton kevergetem. Ez max 4-5 percet vesz igénybe. A tűzről levéve, ha kicsit kihűlt a massza, jól elkeverem a tojással és az elkapart csirkemájjal.

A combok bőrét a gerincnél késsel kissé felszúrom, majd egyik ujjamat bedugva, ide-oda mozgatva, egészen az alsócomb végéig fellazítom a bőrt. Kanalanként lassan belenyomkodom a tölteléket a zsebbe, majd a bőr külsején letolom egészen ameddig tudom. A végét egy fogpiszkálóval finoman lezárom. Megszórom majorannával, alul bedörzsölöm kicsit fokhagymával.

Kizsírozott tálba teszem, közepes lángon, kétszer-háromszor saját zsírjával locsolgatva pirosra sütöm. Inkább alsó rácson készítem (kivéve a gázt), mert így nem ég meg a teteje.

Étel a falon

Lelki szemeimmel látom, ahogy a cím olvastán sokak előtt filmként lepereg egy spenóttól zöldben pompázó fal, pár, al dente tesztelést túlélő kornyadt spagettiszál vagy akár a már unalomig szétgagelt palacsinta dobálós mutatvány maradványai. 

Persze, juszt sem erről lesz szó! Az a nagy helyzet, hogy van ám - persze tőlünk nyugatabbra -, egy irányzat, amely egy ideje igencsak kezd külön életet élni. Food painting a becses neve. Magyarán, szó szerint étel festészet, de ez annyira fogcsikorgatóan erőltetett, hogy inkább hagyom az eredetit.

Ugye, csendéletet már mindenki látott. Általánosságban, azon képek megnevezésének összességét jelenti, amin egy téren belül tárgyak, virágok, növények, ételek, italok - jellemzően "holt tárgyak" - kerülnek bemutatásra. (Nálunk igazából a virágcsendélet az, amelynek külön megjelöléssel szoktak adózni.) A képlet; egy - többnyire abrosszal leterített asztalon - gyümölcstál, kenyér sajttal, esetleg valamilyen sült vagy vad, italként leginkább vörösbor, néhol sütemények. A körítés; horgolt terítőcskék, ón-, réz-, porcelán-, üvegtálak. A színvilág visszafogott, és az embernek az az érzése, mintha egy elsötétített szobában festették volna. Nincs igazából se fény, se vibrálás. Elnézegeti az ember, de eszébe sem jut ez alapján kívánósnak lenni, és vásárolni rohanni, netán szájtátva elbámulni azon, hogy a máriába is csinálhatták!

De ahogy változnak a korok és ízlések, úgy változik a festészet is. Mára már ez az ódon hangulat tovatünt. Egyszerűen divatja múlt. Az áporodott levegőt üde szellő járja át, tág ablak nyílt a világra. Sokkal bővebb és merészebb a témaválasztás, így nemcsak maguk az ételek, hanem a hozzájuk kapcsolódó tárgyak is megjelennek. Pl. ketchupos üveg, csipszes zacskók, csokipapírok, mosogatószerek etc.. A helyszín is bővült - ide kattintva Bernardinál is látható - konyha, hűtőpult, illetve az asztal sem direkte, tudatosan és látványosan asztal, inkább egy hely amin a tárgy megjelenítődik. 

A kirobbanó frissességhez - sok szinte happening-szerű -, nem kis technikai tudás is párosul. És valahogy felmerül a kérdés; vajon a hiperrealizmus választotta a food paintinget, vagy a food painting vívott ki magának akkora figyelmet, hogy egyre több hiperrealista festő teszi palettájára. Mindenesetre összekapcsolódtak.

Azért meg kell említeni, nem csak fotószerű képek léteznek, de talán ez a leglátványosabb. Csak egy pár képet tettem ki, és egy pár festőt soroltam fel - a kép alatti nevekre kattintva megnyílnak a weboldalak -, de a lista ennél jóval bővebb! Azért őket választottam, mert ők vannak leginkább hatással rám. Ha viszont valakit mélyebben érdekel a téma, angol nyelven elég információt talál róla.

Tjalf Sparnaay

Mary Ellen Johnson

Luciano Ventrone

Roberto Bernardi

Luigi Benedicenti

Pamela Michelle Johnson

Ralph Goings

Carol Gillott

Mit tegyünk ha kiskutyánk folyamatosan köti az ebet a karóhoz, avagy ki nevel a végén?

kép innen

Hol vannak már azok a szép idők, mikor kedvenc négylábúink beérték holmi nagyzsákos, olcsó kutyapogácsával, tápokkal, amik legfeljebb egy ízben voltak kaphatók? Rég volt, nagyon rég. Olyan messzi, mire sok ifjonti blogolvasó már nem is emlékezhet, hiszen talán még gondolatban sem fogalmazódott meg jövőbeni világrajövetelük.

Mikor én gyermek voltam - valamikor az átkos virágzásában -, nem volt ekkora kalamajka az ebek körül. Volt vizük, kajájuk, rendes kutyaházuk, és slussz! Most van kiskabátjuk, ékszereik, külön nekik gyártott édibédi körömlakkjuk, kutyafodrász által kreált festett-trimmelt szőröcskéjük. Anyám! Csak aztán a nagy törődésben nehogy elvesszen maga a lényeg... a K.U.T.Y.A.!

Mert a kutya volt, lesz, létezik. Idomulva saját hülyeségeinkhez, modernizálódtak. Kisujjunkat nyújtottuk, és mostmár ők sem érik be akármivel. A legjobb pihepuha felfújható kutyaágy, amire korona van arannyal hímezve, cicomás, porcelán kutyatál, cipőcske, kabátka, külön tv csatorna - naná! Summa summárum; Elnyápicolódtak - velünk együtt.

De mivel a kutya okos, és igen rafinált állat tud lenni, ahol rést talál a pajzson, kosárra tör ...és be is dobja. Még mielőtt mi, nagyokos gazdik észbekaphatnánk. Aztán persze már veszett fejsze nyele! Egy nap csak azt vesszük észre, hogy a neki szánt finomságok kerülnek legelőre a bevásárlólistán, miatta nézünk be a henteshez, és olyan ételt főzünk vagy sütünk, amit ő is szeret. És ha nem így lenne, jönnek a szomorú, könnybelábadt, melegbarna kutyatekintetek. Akkor is ha a hátad mögött áll, vagy akár a kert túloldalán szottyad. Érzed, tudod...néz. A lelkével.

És még mielőtt mi, kétlábonjáró, világhódító, rettentően fontos humanoidok szipogva elérzékenyülnénk, lássuk mit is tehetünk, hogy is kezeljünk ilyen fránya helyzeteket:

1. Sehogy! Adjuk meg magunkat, és megtörten lássuk be, győzött az ebünk. Lessük minden kívánságát, hiszen mostmár Ő a falkavezér!

2. Fogadjuk meg, ha legközelebb kutya vásárlására kerülne  sor, csakis eleve rövid élettartamú jószágot választunk, rövidítve esetleges jövőbeni szenvedéseinket. (Életbe léptetvén Murphy törvényét, kivételesen a miénk pont kétszeres matuzsálemi kort fog megélni.)

3. Távolítsuk el otthonról - őt vagy magunkat. Adjuk kicsit zordabb körülmények közé. Visszatérvén, "szemünk fénye" majd "megajándékoz". Csakis azokkal fog "jót" tenni, amik közel állnak hozzánk. A tv távirányító, cipők, drága magazinok, etc.

4. Alkalmazzunk makarenkói szigort, és hozzuk vissza régmúlt idők bevált nevelési módszerét;  pofozzuk fel! Ez leginkább közepes súlyú és termetű jószágoknál lehet hatékony. Apróbbaknál és óriásiaknál kerüljük! Míg előbbi egy jól irányzott atyai súlyától akár fel is dobhatja a pacskert, addig utóbbi legfeljebb röhög rajta.

5. Meséljük el neki mennyi nehéz sorsú fajtársa tengődik e világon. Láncra verve, víz nélkül kilökve, legyen szibériai hideg vagy sivatagi hőség. Ennek demonstrálására vegyünk fel ideillő riportokat tv műsorokból, és naponta (akár többször is) nézessük meg vele.

6. Sűrűn fenyegessük meg! A "soha többé nem kapsz enni ilyen finomat"-tól a "beadlak egy lelencházba, ott majd nyivákolhatsz"-ig, a spektrum széles skáláján mozoghatunk. Na és mivel "drága kiskutyánk" pontosan tudja, hogy úgysem tesszük meg, folyamatosan csinálhatunk hülyét magunkból.

7. Ordibáljunk vele! A helyzet nem válik jobbá, viszont mi megkönnyebbülhetünk a kiadott stressztől. Bónuszként végignézhetjük, ahogy kétrét hajtva magát sunnyog el haragunk elől. De legalább egy időre nyugi lesz.

8. Szokjunk rá a nyugtatóra! Váltsunk ki több dobozzal és mindig legyen kéznél, hiszen lakótársunk bárhol képes lesz idegeinkbe férkőzni. Legyen a konyhában, a tv közelében, kertasztalon, kocsiban, kistáskában.

9. Indítsunk gasztroblogot...:-))

A szunnyadó delikvens

Fűszeres rántott nyúl remuláddal

Hozzávalók:

a nyúlhoz:

1,2 kg nyúlhús

3 nagyobb gerezd fokhagyma

1 bő teáskanál örölt csemege paprika

1 csapott kávéskanál őrölt bors

1 bő teáskanál majoranna

2 csésze liszt

2-3 tojás

3 csésze prézli

bő olaj, só

a remuládhoz:

1 tojás sárgája

jó 1 dl étolaj

1 teáskanál mustár

1 csapott evőkanál cukor

fél citrom leve

2 evőkanál tejföl

só

1 aprócska fej vöröshagyma

1 közepes csemege uborka

1 jó teáskanálnyi petrezselyemzöld

1 jó teáskanálnyi kapor

Először a remuládot készítem el, lehetőleg előző este. A tojás sárgáját elkeverem a mustárral, kevés olajjal , majd folyamatosan öntve hozzá, feszes majonézt keverek. Sózom, cukrozom, citromot facsarok bele. Végül elkeverem a tejföllel. A hagymát és az uborkát egészen apróra vágom, ahogy a petrezselyemzöldet és a kaprot is. Összeforgatom a mártással, és hűtőbe téva hagyom összeérni az ízeket.

A nyulat jól bedörzsölöm sóval, majd a préselt fokhagymát, paprikát, borsot, majorannát is belemasszírozom. Két órára hűtőbe teszem. Utána a szokásos módon készítem. Lisztbe, tojásba, majd prézlibe forgatom, bő olajba kirántom. Nagyon zsengének tűnik a húsa, mint ami tíz perc alatt elkészül akár, de csalós! Jóval több időre van szükség ahhoz, hogy omlós legyen erre számítsunk! 

Remuláddal, sült krumplival tálalom.

Trüffelgolyó

Olyan receptet hoztam, aminek alapján egyszerű módon bárki elkészítheti őket. Két fontos eleme van; a jó minőségű csokoládé és a narancslikőr. Ezektől trüffel a trüffel. Főzőcsokoládéból és rumból is lehet készíteni - bár akkor már inkább cognac vagy brandy, pár csepp narancsaromával-, de a légy az előbbiektől fog dögleni! Aki szokott odahaza narancslikőrt "pancsolni" azzal is megpróbálhatja. 

Hozzávalók:

200 gr étcsokoládé

50 g vaj

0.5 dl tejszín

2 evőkanál Cointreau vagy Grand Marnier

némi kakaó a forgatáshoz, cukrozatlan

A tejszínt és a vajat kissé összeforralom. Elzárom, és hozzáteszem a feltördelt csokoládét. Néha megkavarva hagyom felolvadni. Ekkor beleöntöm az alkoholt, és finoman elkeverem benne. Hűtőbe teszem két órára. 

Egy tálcára a krémből elvéve, kis csokipöttyökkel sütőpapírt "ragasztok". Habzsákba teszem, és kisebb halmocskákat nyomok rá.(Én fecskendőbe tettem, mert így nem melegíti fel a kezem melege.) Újra hűtőbe teszem két órára.

Kakaót szórok egy kisebb mélytányérba. Beleforgatom a golyókat, és két tenyerem között kissé átgyúrom. Tálalóedénybe pakolgatom, és hagyom kicsit összeállni. Hűtőben tárolandó!

Kolbászos muffin

Hozzávalók (12 darabhoz):

150 gr liszt

150 gr juhtúró

fél arasznyi kolbász

3 evőkanál aprított kolozsvári szalonna

1 kisebb hagyma

3 tojás
1 dl tej

4 evőkanál olaj
1 kávéskanál sütőpor

só, kevéske cukor

pici gerezd fokhagyma

1 kávéskanál kömény

zsiradék a forma kikenéséhez

Először a szalonnát és a hagymát olajon átfuttatom, majd hagyom kihűlni. Addig a juhtúrót jól elkeverem a tojássárgákkal, a pépesre zúzott fokhagymával, köménnyel és pici cukorral - ez kiegyensúlyozza a túlnyomóan sós ízeket. A fehérjét pedig keményre verem. A kolbászt ha nagyom puha lenne, még előre mélyhűtőbe helyezem, majd azt is felkockázom. Egy kis zacsiba téve csipet liszttel összerázom, hogy sütésnél majd ne süllyedjen le az aljára. 

Ha minden megvan, olajostól a juhtúróba keverem a hagymás szalonnát, majd a sütőporral elkevert lisztet, és a tejet. Olyan galuskaszerű tésztát kapok, amibe fokozatosan beleforgatom a fehérjét, majd a kolbászt. 

Zsíradékkal kikent formába teszek egy-egy evőkanálnyit. Előmelegített sütőbe téve 185 fokon 20 perc alatt kész. Nem veszem ki azonnal, csak egy gyufásdobozzal kitámasztom a sütő ajtaját 5-10 percre. 

TIPP!

Ha hozzájutunk, érdemes egy kis apróra vágott snidlinggel feldobni. Nemcsak színesebb lesz tőle, de az ízeket is frissíti!

Cukros csiga

Hozzávalók (6 nagyobb darabhoz):

300 gr liszt
30 gr vaj
22 gr élesztő
1 dl langyos tej
30 gr cukor
fél kávéskanál só
1 tojás
1 csipet reszelt citromhéj
1 tojás sárgája a tetejére

kristálycukor megszórni

A lisztben elmorzsolom az élesztőt, hozzáteszem a cukrot, sót, tojást, citromhéjat, majd beleöntöm a tejet. Félig kidolgozom. Akkor beleteszem a puhább vajat, és pár perc alatt kidagasztom. Megszórom egy kevés liszttel, letakarom és meleg helyen 30 percet kelesztem. Enyhén lisztezett felületre húzom, és rudat formázok belőle. Harmadolom, majd mindet ketté vágom. Hat darabkát kapok belőle. Tenyerem közé fogom, és olyan 50 centis nudlit sodrok. Ha túl lisztes lenne, kis vízzel nedvesítem a tenyerem, ha meg tapad, kissé lisztezem. Sütőlemezre tett papíron csiga formában feltekerem, úgy hogy hogy nem hagyom összeérni, hanem fél-egy centit hagyok a tészták között, és csak a végét símítom egy kis vízzel hozzá. Én mindig nedvesebb tésztával dolgozok, így könnyebben összetapad. Megkenem kicsit vízzel, és letakarva még 30 percet kelesztem. Ezalatt előmelegítem a sütőt 180 fokra. Mielőtt betenném, megkenem tojássárgával, és megszórom cukorral. Olyan 15 perc alatt pirosra sülnek.

Vörösboros nyúlpaprikás

Aki szereti a telt, kissé pikáns ízeket - na meg persze a nyulat -, igazából annak érdemes kipróbálni ezt a receptet. Legjobb egész nyúlból, belsőségekkel együtt főzni, de ha nem kapunk, combból, gerincből ugyanúgy elkészíthető.  Igázából a körete krokett vagy röszti. Adható hozzá savanyúság, de áfonyával töltött őszibarack vagy birsalma is illik hozzá.

Hozzávalók:


6 db nyúllapocka
pár szelet parasztsonka
3 kisebb fej hagyma
1 tv paprika
1 evőkanál paradicsomsűrítmény
2,5 dl vörösbor
1 bő evőkanál Piros Arany
4-5 szem borókabogyó
8-10 szem fekete bors
2 szem szegfűszeg
1 kiskanál majoranna
olaj, só
0,5 dl tejszín

tálalásnál tejföl tetszés szerint

A sonkát olajon átfuttatom. Hozzáteszem a felaprított hagymát, és üvegesre párolom. Félig átblansolom a combokat, majd a paradicsomot hozzátéve kissé még pirítom. A paprikát csumázom, kettévágva hozzáadom, ahogy a pritamint is. Felöntöm a borral. Hagyom kissé sisteregni, majd lejjebb veszem. Ekkor sózom, és fűszerezem. Mikor majdnem kész, hozzáöntöm tejszínt. (Ez elhagyható, hiányában egy  mélyebb színt és ízt kapunk.) Megint megrázogatom, és fedő nélkül 10-15 perc alat hagyom az egészet összerottyanni.

Igazi ízes pörköltes-vadas típusú étel, ezért nem érdemes belőle sem a borókát (ami eleve a nyúlhús tipikus alapfűszere), sem a szegfűszeget kihagyni.

Medvehagyma krémleves

Hozzávalók (kisadaghoz):

1 kisebb csokor medvehagyma

3 normál krumpli

2 gerezd fokhagyma

diónyi vaj

fél leveskocka
2 dl víz
1 dl tejszín
1 csapott evőkanál liszt
só

2 tojás
2 citrom
6-7 dl víz

A hámozott, felkockázott krumplikat felöntöm épp csak annyi vízzel, amennyi ellepi. Sózom, hozzáteszem a fokhagymát és a vajat. Mikor félig puha, beleteszem a mosott, apróra vágott medvehagymát. Készre főzöm. Nem öntöm le róla a vizet, hanem vele együtt szitán áttöröm. (Lehet persze mixert is használni, de így finomabb lesz a püré.) 

A leveskockát 2 dl vízben felfőzöm. és a krumplihoz öntöm. Újra felfőzöm, majd tejszínnel behabarom. Ízlés szerint kis citromlé adható még hozzá.

A vizet citromlével (lehet ecettel is) felforralom. Egy csészébe egyenként feltöröm a tojásokat, és onnan finoman a vízbe engedem. 3 perc alatt megfő. (Én annyit forgolódtam, hogy keményebb lett a kelleténél..)

Tálalásnál minden tányér levesbe teszek egy buggyantott tojást, és körberakom tépdelt medvehagyma levelekkel.

Cipócska

Jó cuppogós csirkepaprikás volt a mai vágy. Majorannásan, tejföllel, ahogy  az mifelénk kijár. Őszintén? Túl punnyadt voltam egy emberes adag nokedli birizgálásához. Ezért inkább friss kenyérkét sütöttem hozzá...))

Hozzávalók:

400 gr liszt
5 gr szárított élesztő
10 gr só
230 gr kézmeleg víz

Egy tálban a lisztet jól elkeverem sóval és az élesztővel. Hozzáadom a vizet, majd kigyúrom. Mikor már leszedte a kezemről a lisztet, még dolgozok rajta egy kicsit.  Könnyen és szépen munkálódik, úgyhogy kezdők is bátran nekiállhatnak. Egy órát kelesztem meleg helyen. Legjobb a kelesztőtál, de ha nincs, akkor egy síma is megteszi légmentesen lefolpackozva. (Ennél azért nem konyharuhát használok, mert kiszáradhat a teteje.)

Egy óra letelte után egyszerűen csak konyhalapra húzom (de bármilyen tiszta felület megteszi), kissé átgyúrom, majd sütőpapíron formázom. Nem kell lisztezni! Én itt egy enyhén hosszúkás cipócskát választottam. Egy éles nagykéssel olyan két centi mélyen keresztbe bevágom. Tetejére lazán konyharuhát teszek, majd mégegyszer fél órát kelesztem. 

Addig a sütőt előmelegítem 200 fokra. Kelés után a kenyérkét vízzel lekenem, majd a papírral együtt egy előmelegített sütőlapra húzom, és 30-40 percet sütöm, aszerint milyen barnát szeretnék. 

Kivétel után azonnal rácsra csúsztatom, és ott hagyom hűlni. Mikor már csak langyos, lehet szeletelni.

TIPP!

Ha hideg a liszt és a tál jobb őket kidolgozás előtt szobahőmérsékleten  pihentetni. Ez minden kelesztett dologra érvényes.
Mindig huzatmentes helyen kelesszünk!
Ha túl "gugás" lenne a lisztünk, inkább szitáljuk át!
Ha alulról éget a sütőnk, fóliázzuk ki az alját!

Ribizlis mandulás muffin

Annyit fűznék hozzá, hogy ha valakinek "véletlenül" nincs otthon mandulaolaja, nem kell megijedni, akkor 1 teáskanál aromát kell belekeverni síma olajba - kesrűből egy is bőven elég. Bio - meg tiszta mandulaolajat kicsit luxus lenne muffinhoz felhasználni, a sütéshez kapható tökéletesen megfelel. 

Hozzávalók (12 darabhoz):

290 gr liszt
100 gr mandulaolaj - Mandel Backöl 
200 gr tej
120 gr cukor
1 tojás
1 csomag vaníliáscukor
1 csomag sütőpor
1 citrom reszelt héja
1 csipet só
150 gr ribizli (itt fagyasztott)
80 gr csokireszelék, ét vagy tej (de lehet keverve is)

A lisztet elkeverem a sóval, cukorral, vaníliacukorral, sütőporral, citromhéjjal. A csokit vagy csokikat lereszelem, vagy késsel felaprítom. Ezt is a liszthez adom, akárcsak a ribizlit.

A tojást kissé felverem, majd hozzáöntön az olajat és a tejet. Elegyítem.

A lisztes keveréket beleszórom az olajos egyvelegbe. Hablapáttal alaposan elkeverem.(Nem kell gépet használni!) Színültig töltöm a kapszlikat.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt sül meg.

Pulykamell vadasan

Vadas itt, vadas ott. Nálam néha mindenhol. Merthogy nemcsak a marha jó imígyen. Egy egészben, zöldségekkel és fehérborral szaftosra sütött pulykamell sem megvetendő.

Hozzávalók:

1 szép, egész pulykamell bőröstől

1 répa

2 fej hagyma

1 kisebb almányi zeller

3 dl száraz fehérbor

2 kupica brandy

1 bő evőkanál áfonya-, ribizli- vagy szederlekvár (elhagyható)

1 babérlevél

1 dl tejszín

2 dl húsalaplé (leveskockából is jó)

fél citrom leve

1 csapott evőkanál liszt

só, olaj, vegeta

A mellet bedörzsölöm sóval, vegetával, majd negyed órát állni hagyom. Addig jó forróra előmelegítem a sütőt, és előkészítem a zöldségeket, pucolás után mindegyiket vékonyra szelem. Olyan négy kanálnyi olajat öntök a jénai aljára. Erre helyezem a zöldségeket, majd rájuk a mellet, felöntöm egy decinyi borral. (Aki akarja össze is kötözheti, hogy szép, kerek formát kapjon.) Fóliázom, és a forró sütőben negyed óra alatt hirtelen átmelegítem. Aztán visszaveszem 170 fokra, és még 20 percig párolom. Lekapom a fóliát, visszateszem magas hőre, és enyhén lepirítom a bőrös tetejét (negyed óra kb.). Mikor kész, tányérra szedem, és betakarom a fóliával, de hagyok kis szellőzést neki.

Mindent, ami a jénaiban volt átöntöm egy nagyobb teflonba. Amennyire tudom áttöröm, majd nagy lángra téve felöntöm a brandy felével és a megmaradt borral (azért nem az üvegből ám, csak a három deciből). Hozzádobom a lekvárt és a babért. Jól kiforralom. Megszórom a liszttel, és finoman besűrítem. Felöntöm még egy kupica brandyvel, az alaplével, majd a tejszínnel. Összerottyantom. Citromlevet facsarok bele. Ha még kell sózom, és az édességéért kis cukrot is lehet hozzáadni. 

Kiszedem a babért, és innentől szabad a vásár. Vagy szűrőn passzírozom át, vagy mixerrel pürésítem. A mixer azért gyorsabb.

Tálalásnál a húst fél-egy centi vékonyra szelem és félig leöntöm a mártással. Makaróni dukál mellé.

Harmados

Mert mindenből harmad kell: vaj. liszt, túró. Nem bonyolult megjegyezni, még az olyan cetlit is cetlizők számára sem, mint én. Úgyhogy, ha valaki növelni akarja a mennyiséget, nem nagy tudomány átszámítani. Gasztromanko volt az eredeti elkövető. Nála láttam, és rögtön megtetszett. Azóta sokadjára sütöttem, mert könnyű a tésztája, és elkészíteni sem ördöngösség. Én most mákot szórtam a tetejére, de ki mit szeret, magok, kömény, sajt, szabadon varálható. 

Hozzávalók:

25 dkg liszt

25 dkg túró (nálam tégelyes Bakony)

25 dkg vaj vagy margarin

bő teáskanál só

a tetejére 

1 tojás

mák, kömény, sajt

A lisztet sózom, és elmorzsolom benne a puhább vajat. Hozzáteszem a túrót, és kigyúrom. Gömbölyítem, és folpackba csavarva egy éjszakára hűtőbe teszem. Ha vajat használok legalább egy órával a nyújtás előtt kiveszem - persze kivéve nyáron, kánikulában. 

Lisztezett felületen fél centi vastag téglalappá nyújtom. Feltekerem, mint egy piskótatekercset, középen kettévágom, majd egymásra helyezem. A satnya oldalt fordítom a vágotthoz, mert így kiegyenlítik egymást. Kicsit lenyomkodom, és újra folpackba teszem. Fél órát pihentetem a hűvösben, majd mégegyszer ismétlem a procedúrát, de elfordítom 45 fokos szögben, és az aljáról tekerem majd fel.. Folpack, pihentet. 

Addig a sütőt bemelegítem 180 fokra. Levágok annyit a tésztából, amennyi majd a tepsire fér, és 2-3 milli vékony téglalappá nyújtom. (Nagyon megnő, ha vastagabbra hagynám, eldőlne.) 1 x 15 centisre vágom, lekenem a felvert, sózott tojással, majd megszórom mákkal. Halvány pirosra sütöm.

Nagyon sütőfüggő az idő, de kb. 10 perc. Nekem pl. annyira süt alulról, hogy a legfelső rácsra kell tennem, és még alá is fóliáznom, különben szétégne a talpa.( Netán megérett egy cserére...?!) Szóval egyéni tapasztalás.

A kemény tejszínhab titkai

Nem elérhetetlen, csak pár dologra figyelni kell;

- Legalább 30% zsírtartalommal rendelkezzen a tejszín. Furcsa módon még így is van különbség köztük. (Nekem eddig a Tesco sajátmárkás vált be leginkább.)

- Jó hideg legyen! Mind az edény, mind a folyadék. Ha kisebb fokozatra van beállítva a hűtő, érdemes pár percre mindkettőt betenni a fagyasztóba.

- Hosszú, szűkebb edénybe verjük! Számomra a műanyag mérőedények a legpraktikusabbak. Ha csak kevesebbet verek, akkor a kicsit használom, ha nagyobb mennyiséget, akkor a literest veszem elő.

- Lehetőleg por alakú édesítőkkel ízesítsük, mert hamarabb oldódik.

Tomato salad

Ingredients:

5-6 tomatoes
3-4 clove of garlic
1 teaspoon of thyme
juice of a half lemon
salt, oilI


Tomatoes cut in thin slices. Add thyme, pressed or sliced garlic, lemon, salt and oil at the least to it. Mix them carefully. It goes with roastbeef, roast pork or simple with mashed potato.